Zeneszöveg.Hu
Hogyan tudna abban segíteni, hogy átérezzük, hogyan érzi magát a diák, aki azzal szembesül, hogy egyből megszólják? Kihez beszél ez a videó? És kit nem akar megszólítani? Ezeket a kérdéseket a videó készítői mintha elfelejtették volna feltenni, mintha nem gondolták volna végig. Lehet, a rövid határidő miatt nem maradt idő erre. Húzd rá cigány, csak azért is | Demokrata. Mit mond ez el arról a intézményi küldetésről, és arról a színházról, amelynek oktatásával foglalkozni szándékozik? Hogy a színház legfontosabb, legelmaradhatatlanabb kérdései fölöslegesek? Hogy a színház a legfélelmetesebb beidegződéseket erősíti meg, elaltatja a kételyt és könnyű álmot ígér? Jól van ez így, húzd rá cigány, ne lógasd a lábad. Mert arra gondolni sem merek, hogy ez szándékos.
Húzd Rá Cigány, Csak Azért Is | Demokrata
tartalmában, illetve stílusával szintén eltér az előzőektől, mert a válogatott újságcikkek központjában a cigányzenészek magánélete (házasságkötés stb. ), valamint a baráti kapcsolataik taglalása áll. De néhol azért felcsillan a társadalomban, a kulturális életben – kifejezetten Budapest zenei életében – betöltött szerepüknek kontextualizálása is; a téma egyébként megkívánta volna, hogy ez megtörténjen több alfejezetben. Biharihoz hasonlóan több oldalt kapott Dankó Pista pályaképének bemutatása is: "A kevés iskolát végzett, félárva cigány fiú, száz évvel Bihari után, egy újabb korszak szimbóluma lett Magyarországon. " (96. ) Az irodalmi érdeklődése miatt a "cigány Petőfi"-nek is nevezett muzsikus több száz nóta, népszínmű-betétdal zenéjét szerezte. A polgárosodás egyik színtereként szólhatunk a kávéházakról. A szerző a Centrál, a Három Holló és a New York kávéház jelentékeny szerepét irodalmi-színházi anekdoták mentén próbája érzékeltetni. Rövid történeteket olvashatunk máig híres daljáték- és operettszerzőkről, például a János vitéz komponistájáról, Kacsóh Pongrácról; sőt Huszka Jenőről és Kálmán Imrétől is.
Ez a cikk több mint 1 éves. A napokban jelent meg az új SZFE toborzóvideója, mely a közösségi média felületein terjed. A videóanyaggal diákokat szeretnének felvételire csalogatni, de a pár perces kisfilm egyszerre hat intézményi imázsvideóként és promóciós anyagként, amely feltehetően szólni szeretne az intézmény képviselte értékekről, hitvallásáról, küldetéséről. De milyen áron? Kihez beszél ez a videó? Mi kerül itt bemutatásra? Milyen elvárást, szándékot jelez? Milyen állásfoglalás olvasható belőle? Milyen egyetemi közösséget feltételez? Milyen intézményi értékeket, szellemiséget mutat fel? És milyen értelmezését nyújtja azoknak az értékeknek, amelyeket kiemelt fontosságúnak gondol? Hogyan valósul meg az intézményi rebranding, és melyek azok a nemzeti és keresztény értékek, amelyeket felmutat? Mi célja vele? Ebből a videóból kiderül. Igaz, elsőre volt, aki megmosolyogta bárgyúságát, vagy a védekezés esetlen gesztusával félrenézett. De mintha számítottak volna arra a készítői, hogy a magas nemzeti ingerküszöb radarja alatt simán átcsúszik.