Kereszténység - Vallás - Könyv | Bookline

Friday, 12 July 2024

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre! A rend története A ferences rend, hivatalos nevén a Kisebb Testvérek Rendje (latinul Ordo Fratrum Minorum – innen az OFM rövidítés) a 13. század első felében alakult. Alapítója az egyháztörténelem egyik legismertebb személyisége, Assisi Szent Ferenc. Ferences rend ágai lake. Az ő megtérésének lendületéből született meg a rend. A ferences talán az első olyan szerzetesrend, amely nem elvonultságban, hanem az imádság mellett az emberek között élve, az értük, velük végzett munkában, a szolgáló szeretet mindennapi gyakorlásában vállalkozik Krisztus szorosabb követésére. Ma az egyik legnépesebb rend vagyunk mind a világban, mind pedig Magyarországon. A magyar rendtartomány létszáma 100-110 fő között van, szolgálatunkat tiennégy rendházban (Budapesten négy házban, emellett Szombathelyen, Zalaegerszegen, Sümegen, Esztergomban, Szentendrén, Szécsényben, Mátraverebély-Szentkúton, Gyöngyösön, Szegeden, Nagyszőlősön) és a körülöttük lévő intézményekben végezzük. Szerencsére folyamatosan számolhatunk a rendbe jelentkező fiatalokkal, így a létszámunk stabilnak mondható.

  1. Ferences rend ágai lake

Ferences Rend Ágai Lake

áttelepítették őket. 1444 -ben egy időre, majd 1447 -ben végleg elszakadtak a bosnyák ferencrendi tartománytól s külön magyar rendtartományt alkottak. A török hódoltság idején az ország a törökök által elfoglalt területen csak a ferencesek végezték a lelkipásztori munkát. A hódoltsági viszonyok közepette létszámbeli föllendülés indult meg. A trianoni békeszerződés nyomán a határon kívülre került több kolostoruk. A két világháború között számos új alapítás és jelentős létszámbeli növekedés ellensúlyozza a veszteségeket. 1925-ben 18 rendházban 180 rendtagot számláltak, míg 1950-ben 26 rendházban 350 rendtagot. 1950-ben Magyarországon a rend kolostorait elvették, a szerzeteseket elűzték. 1989-ben a rend több kolostorát visszakapta. A rend következő kolostorai ismeretesek a XIII. Galla Ferenc - Könyvei / Bookline - 1. oldal. századból: a budavári, az esztergomi győri, a nagyszombati, a nyitrai a nyulszigeti, a pataki, pozsonyi, a radnai, a székesfehérvári, szemennyei és a verőcei kolostor. A rendnek Magyarországon jelenleg Budán, Budapest-Rózsadombon, Budapest-Pasaréten, Szentendrén, Esztergomban, Szeged-Alsóvároson, Szécsényben, Gyöngyösön, Mátraházán, Mátraverebély-Szentkúton Nagyszőlősön, Pesten, Zalaegerszegen, Szombathelyen és Sümegen van kolostora.

A hagyomány szerint ez az oka annak, hogy a nép barátoknak nevezte őket. A háborús századok elmúltával, a XVI-XVII. században mind a testvérek, mind a házak, sőt a provinciák száma is gyarapodott. A mariánus rendtartományból a Szent László Királyról nevezett Provinciát, a szalvatoriánus tartomány házaiból az erdélyi Szent István Király (stefanita) Provinciát, a XVI. század második felében ismét Szlavóniába, sőt Magyarországra jövő Bosnyák-Bányavidéki Provincia testvéreinek magyarországi házaiból pedig végül 1757-ben új provinciát, a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Provinciát állították fel. II. József fejedelem rendeletei, majd az úgynevezett "jozefinizmus" befolyása alatt a szerzetesi élet a provinciákban siralmas állapotra jutott. Ferences rend ágai agai 81. Ennek ellenére akadtak olyan testvérek, akik a megszentelt életet a tökéletességre törekedve próbálták megélni. A XIII. Leó pápa féle unió idején is voltak testvérek (Ozoray Izidor, Tamás Alajos), akik az új konstitúciókat készséges lélekkel elfogadva rendelkeztek olyan kvalitásokkal, hogy a rendet képesek legyenek egy új virágkorba elvezetni.
Kerti Kiülő Méretek