Első Világháborús Veszteséglista
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) intézményeiben, valamint a Budapest Főváros Levéltárában (BFL) őrzött halotti anyakönyvi másodpéldányok feldolgozásában országosan több mint 100 levéltáros vett részt. Csak megyei szinten mintegy 10 ezer anyakönyvi kötetet, ezen belül 8 millió anyakönyvi bejegyzést néztek át, kb. 170 ezer, az I. világháborúval valamilyen módon összefüggésbe hozható áldozatot találva. Első világháború - Veszteséglisták 1914-1918 | Arcanum Digitheca. Ez egészült ki a főváros közel 30 ezer áldozatával, így a teljes levéltári adatbázis 200 ezernél is több I. világháborús halott adatait foglalja magában. Az MNL megyei tagintézményei és a BFL által összeállított adatbázis az ezen intézmények által őrzött halotti anyakönyvi másodpéldányokban fellelhető összes, az I. világháborúval kapcsolatos áldozat adatait tartalmazza. Alapvetően a hazáért hősi halált halt katonák képezik a bázisát, de mellettük feltüntetésre kerültek a világháborúval összefüggésbe hozható polgári áldozatok éppúgy, mint a hazai kórházakban elhunyt és itt anyakönyvezett külföldi katonák, hadifoglyok és internáltak is.
Első Világháború - Veszteséglisták 1914-1918 | Arcanum Digitheca
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum párhuzamosan végzett veszteséglista-feldolgozása azonban kiválóan egészíti ki az anyakönyvi eredményeket, a tényleges áldozatok döntő többsége valamelyik adatbázisban mindenképpen megtalálható. Magát az adatgyűjtést hosszú hónapokig tartó adattisztítás követte, melynek során javítottuk a leggyakoribb típushibákat, elírásokat. E munka során külön figyelmet szenteltünk annak, hogy az elhalálozás helyét a lehető legpontosabban beazonosítsuk. Az elkészült adatbázis a halotti anyakönyvi másodpéldányok struktúráját követi, átvéve azok minden lényegi elemét és információját. Az eredeti anyakönyvet őrző levéltár azonosító adatai után feltüntetésre kerültek az egyes áldozatok konkrét anyakönyvi beazonosíthatóságát jelentő adatok (település neve, az anyakönyvi bejegyzés éve és folyószáma, valamint dátuma). Az anyakönyvi bejegyzés időpontja mellett megtalálható a vélt vagy valós halálozás dátuma is, az első időszakban még viszonylag pontosan, a valós dátumhoz közelebb állva, az 1920-as évektől egyre inkább a holttá nyilvánítás szabályai alapján (valamely év december 31-ike, vagy pedig az utolsó életjelt követő hónap 15-ike) feltüntetve.
A Verlustliste (veszteséglista, veszteséglajstrom) a Nagy Háború ( első világháború) idején a Császári és Királyi (K. u. K. ) Hadsereg Hadügyminisztériuma által szinte napi rendszerességgel kiadott jelentéssorozat volt. A jellemzően 40–80 oldalas füzetek (összesen több, mint 39 000 oldal) a tisztek, az egyéves önkéntesek, majd a legénységi állomány veszteségeit tartalmazzák a katonai névsorokban. 1914–1915-ben ezen jelentések pótlásokat és kiegészítéseket is tartalmaztak, 1915-től a füzetek végén kiegészítéseket és javításokat tettek közzé. Az anyag az Monarchia teljes területéről (Csehország, Galícia, Tirol, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Ausztria stb. ) besorozott katonák adatait tartalmazza, a füzetekben jellemzően a következő adatok szerepelnek: név, rang, katonai egység neve, illetőségi hely, születés éve és a "veszteség típusa". Ez utóbbi lehet elhalálozás (általában dátummal), sérülés, hadifogságba esés (sokszor hellyel együtt). A Verlustlisté vel párhuzamosan futott 1918-ig egy másik sorozat is Nachrichte über Verwundete und Kranke (Hírek a sebesültekről és betegekről) címmel, közel 28 000 oldal terjedelemben: ezen adatbázis a sérültekről megadja a sérülésük típusát és azt, hogy a Monarchia melyik kórháza kezeli a sérültet, továbbá a halálozás okát és esetlegesen a temetés pontos helyét.