Ural Hegység Térkép

Saturday, 6 July 2024

Legmagasabb csúcsa a Narodnaja, 1895 méteres tengerszint fölötti magassággal. A lánc nagyon sokféle ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz, smaragd stb. Nyugati oldalán Komiföld őserdői a világörökség részét képezik. Felosztása [ szerkesztés] Az Urál szerkezetileg viszonylag egységes, de domborzati, éghajlati és más természetföldrajzi jellemzői nagyon különbözőek. Természet: OROSZ VADONBAN - AZ URÁL HEGYSÉG. E különbségek alapján a hegyláncot négy, illetve a Sarki-Urál további tagolásával öt nagy szakaszra szokták osztani: Sarki-Urál (Полярный Урал) Sarkközeli-Urál (Приполярный Урал) Északi-Urál (Северный Урал) Középső-Urál (Средний Урал) Déli-Urál (Южный Урал) A hegylánc északi folytatása (elővidéke) a Paj-Hoj, déli folytatása (utóvidéke) Kazahsztánban a Mugodzsar. Ezek nem hegy-, hanem dombvidékek, nem is tekintik őket a tulajdonképpeni Urál részének. Kialakulása [ szerkesztés] Az Urál-hegységet Laurencia és Fennoszarmácia ütközése hozta létre a devon második felében, amelynek során Laurázsia kialakult. A folyamatot szünetmentesen követte a Variszkuszi-hegységrendszer kiemelkedése, amelyben Laurázsia Gondwanával ütközve létrehozta a Pangeát.

Természet: Orosz Vadonban - Az Urál Hegység

A Déli-Urál legmagasabb csúcsai: a Jaman-tau (1640 m) és az Iremel (1582 m). A hegyvonulatok északon a legmagasabbak (1200–1600 m) és északkelet–délnyugat irányúak, majd az Inzer folyó völgyétől a Belaja völgyéig általában dél felé futnak. A Belajától délre a hegyek egyre alacsonyabbak és a Zalairi-platóban folytatódnak, de még itt is előfordulnak 600 m fölé emelkedő csúcsok. A hegylánc déli "vége", az azonos nevű folyó völgyét ölelő Guberljai-hegység érintkezik a még délebbre, Kazahsztánban fekvő Mugodzsarral. A Déli-Ural magasabb központi része óidei kvarcitból, mészkőből és kristályos palából épül fel. A nagyjából párhuzamosan futó hegyvonulatok (láncok) közül a vízválasztó a keleti és alacsonyabb Ural-tau n húzódik. Ural hegyseg térkép . Ennek legmagasabb csúcsa az Arvjak-rjaz (1068 m, Beloreck várostól délre). Nyugaton és északnyugaton a hegyeket a karbon mészkőből álló, erősen karsztos Ufai-plató (fennsík) váltja fel, melynek több mint 250 km hosszú vonulata a Középső-Urálba is átér. A hegyvidéket keleten a kiterjedtebb és dombsággá alacsonyodó, majd mocsaras sík vidékbe átmenő Urálontúli-plató keretezi.

Urál_(Hegység) : Definition Of Urál_(Hegység) And Synonyms Of Urál_(Hegység) (Hungarian)

Az Urál hegység ( oroszul Уральские горы [Uralszkije gori]) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat- Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert. Tájkép a Középső-Urálban: a Csuszovaja folyó Az Urál észak–déli irányban, mintegy 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Eurázsia északi, jeges-tengeri partvidéke között. Szélessége 50 és 200 kilométer között váltakozik. A hegylánc folytatását északon a Novaja Zemlja sziget adja. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Urál_(hegység) : definition of Urál_(hegység) and synonyms of Urál_(hegység) (Hungarian). Átlagos magassága 600 méter körül alakul. Legmagasabb csúcsa a Narodnaja, 1895 méteres tengerszint fölötti magassággal. A lánc nagyon sokféle ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz, smaragd stb. Nyugati oldalán Komiföld őserdői a világörökség részét képezik. Felosztása Az Urál szerkezetileg viszonylag egységes, de domborzati, éghajlati és más természetföldrajzi jellemzői nagyon különbözőek.

Hegy Lap - Megbízható Válaszok Profiktól

Források [ szerkesztés] Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 339. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978) Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2013. május 31. E. Hegy lap - Megbízható válaszok profiktól. M. Rakovszkaja: Reljef Urala (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 31. ) Reki Juzsnovo Urala (orosz nyelven). [2013. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. május 28. ) Ozjora Juzsnovo Urala (orosz nyelven). [2012. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) Weapons of Mass Destruction (angol nyelven). )

A folyamatot szünetmentesen követte a Variszkuszi-hegységrendszer kiemelkedése, amelyben Laurázsia Gondwanával ütközve létrehozta a Pangeát. A perm (amely éppen az uráli térségben fekvő Permről kapta a nevét) folyamán a térszín megsüllyedt és a tengerszint megemelkedett, így az Urálban számos apró tengeröböl alakult ki, amelyek a lassú süllyedés és a bizonytalan, gyakran elzáruló tengeri kapcsolatok miatt gazdag sótelepeket és más evaporitokat hoztak létre. Források Szerkesztés Európa kialakulása [ halott link] Térkép (oroszul) Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 336, 340. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978)

Kiado Lakas Debrecen