A Kötődés Fogalma Full
Cikksorozatunk előző részében röviden áttekintettük Fonagy és Target munkássága által, hogy mit is jelent a mentalizáció, hogyan segíti ez a működésmód a mindennapi boldogulásunkat, hogyan fejlődik már születésünktől kezdve, illetve hogy az érzelemszabályozási képességgel milyen összefüggéseket mutathat. A második részben arra keresünk választ, hogy a szülői mentalizáció hogyan függ össze a biztonságos kötődés kialakulásával, továbbá, hogy szülői "elmetudatosság" milyen egyéb hosszú távú következményekkel bírhat. Egy korábbi cikkünkben alaposan áttekintettük a kötődés fogalmát, sorra vettük, hogy milyen jellemző tévhitek keringenek a társadalomban erről a témáról, valamint bevezetésre került Mary Ainsworth szenzitív szülőség fogalma is. Vegyük alaposabban szemügyre, hogyan is függ össze egymással a szenzitív szülőség, a szülői mentalizáció és a kötődés! A szenzitív szülőség és a mentalizáció Ainsworth (1967) szerint a következetesen szenzitív anya könnyen ráhangolódik a gyermek jelzéseire mindenfajta interakciós szituációban.
A Kötődés Fogalma 2
A kötődés elmélet fogalma A kötődés elmélet fogalma John Bowlby-tól származik, aki 1969-ben tette azt a megállapítást, hogy a csecsemő eredendően kutatja, egy másik ember közelségét, amely személy jelenlétében biztonságban érzi magát. Korábban 1951-ben Bowlby az anyai nélkülözéssel kapcsolatos hipotézisében azt állította, hogy az anya nélkülözése nemcsak depresszióhoz, hanem ellenséges érzelem kialakulásához vezet, és csökken annak a képességnek a kialakulása, hogy felnőttként egészséges társas kapcsolatok alakuljanak ki. (Forrás: Wikipedia "attachement parenting", fordította: Simonics Adrienn) Bowlby azt is alapvető tényként kezelte, hogy az idegenektől való félelem egy fontos, természet által beépített túlélő mechanizmus. A kisbabák hajlamosak bizonyos ösztönös viselkedésformákat mutatni, amellyel biztosítják a közelséget és az anyával vagy elsődleges gondozóval történő kapcsolatot (pl. sírás, nevetés, mászás stb) – ezek fajta jellegzetes viselkedésformák. Ez a viselkedés a gondoskodást váltja ki a felnőttből.
A Kötődés Fogalma 2020
belső munkamodell t környezetéről, magáról, a gondozójáról és kettejük kapcsolatáról. Ennek a későbbiekben is nagy jelentősége lesz, hiszen ezek alapján fogja értékelni párkapcsolatait, kortárs kapcsolatait és egyéb szociális kapcsolatait is ( Ainsworth, 1985). Bár kezdetben azt feltételezték, hogy a kötődési stílus állandó, ezt a kutatási eredmények nem támasztották alá, tehát feltételezhetünk olyan hatásokat, melyek megváltoztatják a kötődési stílust, például párkapcsolati élmények, érzések, elvárások ( Grossmann, Grossmann, & Waters, 2005). A kötődési stílusok fogalma Ainsworth nevéhez köthető, aki híres Idegen Helyzet Kísérletében a csecsemőknek az anya távollétére adott reakcióját vizsgálta ( Ainsworth, 1985). Ez alapján négy stílust különített el: a biztonságosan kötődőt, a bizonytalan-elkerülőt, az ambivalenst és a dezorganizáltat ( Cole & Cole, 2006). Később erre az elméletre alapozva indult el a felnőttkori kötődés vizsgálata. A felnőttkori kötődés esetén ma több elmélet is elérhető, melyek egy része típusokat különít el, míg mások a kötődés dimenzióira helyezik a hangsúlyt.
A Kötődés Fogalma 8
A most bemutatott modell 4 kategóriába sorolja a kötődési stílusokat, az alapján, hogy milyen a szorongás és az elkerülés szintje (Hámori & társai, 2016). Ha a személy pozitív énképpel rendelkezik, akkor alacsony a szorongás (vagyis az elutasítástól való félelem) szintje. Ha az énképe negatív, abban az esetben a szorongás szintje magas. Ha a másikról pozitív képet őrzünk, akkor közelebb engedjük magunkat hozzá, vagyis az elkerülés szintje alacsony. Fordított esetben, ha a partnerről negatív a véleményünk, nem bízunk benne, akkor kerülni fogjuk az intimitást. 1. Biztonságos (pozitív énkép + alacsony elkerülés) A biztonságosan kötődő személy könnyen közel kerül másokhoz, nem zavarja a kölcsönös függés. Önbizalma rendben van, ezért nem fél attól, hogy nem fogadják el mások, vagy elhagyják. Bizalomteli, könnyen alakít ki intim kapcsolatokat. 2. Elárasztott (negatív énkép + alacsony elkerülés) Ez a kötődési stílus gyakran együtt jár a negatív énképből fakadó önbizalomhiánnyal és társas szorongással.
Valamint maga a stabil biztonságos kötődési kapcsolat is lehet az oka az inaktív mentalizációnak, hiszen ebben a helyzetben nem kell a megbízhatóság felől újra meg újra megbizonyosodnunk, nem kell fenyegetéstől tartanunk. Összefoglalásképpen A továbbiakban érdemes azt is áttekinteni, hogy a biztonságos kötődés hogyan tudja elősegíteni a mentalizáló működésmódot. Az érzelmi tartalmazás, ami biztonságos kötődési kapcsolatban általában átélhető, olyan szinten tartja az érzelmi arousalt, ami optimális a mentalizáció szempontjából. Így az esetlegesen előforduló konfliktusok vagy kihívások egy stabil, biztonságos kötődési kapcsolatban mentalizációra serkentenek. Másrészt az a pozitív érzelmi arousal, amivel a biztonságos kötődési kapcsolat jár, felkelti az érdeklődést a másik fél mentalizálása iránt. Ami pedig a legfontosabb szempont, hogy a biztonságos kötődési kapcsolat kötődési személye gyakran mentalizálja a gyermeket, és mint az már a korábbiakban is kifejtésre került, a mentalizálás mentalizálást eredményez.