Őshonos Baromfifajtánk: A Kendermagos - Bekesmmk
A Wolfgang Kessler kutatási díj nagyon meglepte, ahogy fogalmazott: "Egy napig el sem akartam hinni. Egy plusz grátisz a doktori disszertáció után". Az első nemzedékben a keresztezések és reciprok-keresztezések révén 8 genotípus jött létre, amelyek mellett kontrollként tisztavérű csoportokat is telepítettek. A kakasokból 12 hetes korban volt próbavágás, a jércéket felnevelte, és vizsgálta a tyúkok szaporodásbiológiai tulajdonságait. Ezek alapján választott ki négy keresztezett genotípust, amelynek a tyúkjait megvedlette és TETRA HB COLOR kakasokkal párosította. Kendermagos magyar tyúk is talál szemet. Ezen kívül a sárga magyar és a kendermagos magyar tyúk genotípusokat is párosította a TETRA HB COLOR-ral. Kontrollcsoportként sárga magyar, kendermagos magyar tyúk, ROSS 308 és COBB 500 genotípusokat telepítettek le. A párosítások során vizsgálta a tojástermelést és a szaporodásbiológiai tulajdonságokat. A letelepített második nemzedék egyedeit kifutós és zárt tartásban is felnevelte, és vizsgálta a hústermelésre vonatkozó tulajdonságaikat.
Kendermagos Magyar Tyúk Eladó
Fotó: MATE A hatékonyabb termelés érdekében elvégzett szelekció és nemesítés során a baromfifajok genetikai alapjai beszűkültek, az őshonos fajták kiszorultak a köztenyésztésből. A megjelenő új igényekre és az őshonos genotípusok eltűnésének problémájára egyszerre adhatnak választ a keresztezéssel létrehozott genotípusok. Drobnyák Árpád kutatásában előzetes teljesítményvizsgálatok során választotta ki a sárga magyar és kendermagos magyar fajtákat a keresztezések alapjául, amelyekhez Magyarországon nemesített intenzív genotípusokat, a TETRA H, TETRA HARCO és a TETRA HB COLOR vonalait párosította. Hamarosan jön a támogatás: 17 milliárd forint jut a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzésére. Az első nemzedékben olyan kétvonalas keresztezések kialakítására törekedett, amelyek közül meghatározhatók a hús- és tojástermelésre alkalmasak. A második nemzedékben olyan háromvonalas genotípusok előállítása volt a cél, amelyek jól hasznosíthatók hústermelésre alternatív tartástechnológiá a hústermelési és szaporodásbiológiai tulajdonságok negatív korrelációban állnak egymással, további célja volt annak vizsgálata, hogy az első nemzedék keresztezett genotípusai között van-e eltérés szaporodásbiológiai szempontból.
Kendermagos Magyar Tyúk Őse
Témavezetői dr. Kovács-Weber Mária, a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézet egyetemi docense és dr. Liptói Krisztina, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézetének osztályvezetője, tudományos főmunkatársa voltak. Drobnyák Árpád tudományos karrierje két ágon indult. Kendermagos magyar tyúk őse. Az egyik, amikor az egyetemen, még a BSc képzés idején a bivaly húsminőségével kapcsolatban írta a szakdolgozatát. A kutatói pályája ezzel indult. A második fordulópont az volt, amikor a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központhoz került, az in vitro szaporodásbiológiai laborba, ahol aktív kutatómunka zajlik madárszaporodás-biológiai kísérletekkel. Az első impulzusok innen erednek. A természetet, az állatokat mindig szerette, középiskolás kora óta ilyen pályára készült. A mezőgazdasági vonal tetszett neki a leginkább, ezért a gödöllői egyetemet választotta. A meglévő eredmények alapján a kiemelkedő genotípusokat szeretné tovább vizsgálni különböző takarmányozási és tartási módokban, illetve húsminőségi próbákat, kóstoltatásokat szeretne végeztetni a fogyasztók körében.
Kendermagos Magyar Tyúk Is Talál Szemet
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 17 milliárd forint. Jelen felhívás forrását az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 1800 darab. A támogatás háttere A felhívást a Vidékfejlesztési Program keretében az Agrárminisztérium, Vidékfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága (EMVA Irányító Hatóság, a továbbiakban: IH) hirdeti meg az 1248/2016. (V. Deagostini legendás autók. 18. ) számú kormányhatározatban szereplő Éves Fejlesztési Keret alapján. A Felhívás alapjául a Vidékfejlesztési Program 10. műveletének "C'' célterülete szolgál.
A pályázat sok szereplő közreműködését kívánta. A vizsgálatokban szereplő összesen közel 3000 állat több éven és több generáción keresztüli tartása az állatgondozók, a vágásokon segédkezők, a tízezres nagyságrendű tojást lemérő munkatársak, az adatok feldolgozásában közreműködők munkáját igényelte. Maga a pályázat szerteágazó volt, amely során Drobnyák Árpád és csapata létrehozta a genotípusokat, letelepítették, felnevelték, elemezték az eredményeket. Mérték az élő és a vágott tömegüket, meghatározták a mell és a comb arányát, statisztikai elemzéseket végeztek. Ezek alapján emelték ki az említett genotípusokat. Azt is megállapították, hogy amelyiknek nagyobb volt az élő tömege, az általában a többi termelési tulajdonságban is jobb volt. A számok továbbá arra világítottak rá, hogy a keresztezésekkel létrejött példányok teljesítményüket tekintve általában jobbak az őshonosaknál, de gyengébbek a hibrideknél. Őshonos baromfifajtánk: a kendermagos - Bekesmmk. Dr. Drobnyák Árpád a MATE Állatbiotechnológiai és Állattudományi Doktori Iskolájában júniusban szerzett doktori fokozatot.