A Magyar Nép Zivataros Századaiból

Krúdy Gyula: A Himnusz bölcsőjénél, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1957 (In: Krúdy Gyula: Írói arcképek 1. ) Lukácsy Sándor: A Hymnus és a Szózat bölcsőjénél, Balassi Kiadó, Bp., 1995 (In: Lukácsy Sándor: A hazudni büszke író) Madarász Imre: A szenvedő vátesz Kölcsey hazafias költészete, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp., 1990 (In: Madarász Imre: Zengj hárfa! : Tanulmányok a magyar felvilágosodás és reformkor lírájáról) Szauder József: Himnusz: A magyar nép zivataros századaiból, Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1975 (In: Mezei Márta-Kulin Ferenc (szerk. ):Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig) Vasy Géza: Himnusz-A magyar nép zivataros századaiból, Móra Könyvkiadó, Bp., 1994 (In: 99 híres magyar vers és értelmezése) Boldizsár Zeyk Imre: Százhetven éves a magyar nép nemzeti imája, a Himnusz, 1993 (In: Művelődés 1993. )

1. Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ | Verstár - ötven költő összes verse | Reference Library
2. Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból | Váróterem Magazin
3. Mit jelent "A magyar nép zivataros századaiból"? (Himnusz alcíme).

Kölcsey Ferenc: Himnusz | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Reference Library

A "hab" szó régen hullámot is jelentett, tehát a Duna és Tisza folyók hullámairól van szó a versben. Könnyen lehet, hogy a nemesi múlt nagy sikereinek felidézésével a nemzeti önérzetet próbálja élesztgetni a költő kora magyarságában. A szöveg hangulatát emelkedett költői jelzők adják meg, mint "szent", "szép", "hős". Ezután a költő büszke öntudattal mutat rá a haza földjének kincseire: Értünk Kunság mezein Ért kalász t lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektár t csepegtettél. A testet tápláló étel (kalász, vagyis babona, amiből a kenyér készül) és ital (nektár, vagyis bor – itt borra gondol, de a nektár az istenek itala is a görög mondavilágban) létfontosságú, életadó dolgok. Persze nemcsak szó szerint értendő kifejezésekről van szó, hanem ezek vallási jegyek is: a kenyér Krisztus teste, a bor Krisztus vére. Tehát a keresztény hitre tért nép lelki bűnbocsánatát kifejező áldozati kenyérre és borra is utalhatnak ezek a képek. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, A "plántál" szó itt egyszerűen azt jelenti, hogy kitűzni a zászlót, amit győzelem esetén szoktak, vagyis győzelemre segítetted hadainkat a törökkel szemben.

Hymnus, A Magyar Nép Zivataros Századaiból | Váróterem Magazin

Vár állott: most kőhalom; Kedv söröm röpkedtek: Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt: Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt! 1823, január 22, A vers eredeti teljes címe: Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból; az "alcím" tehát később vált el a mai címtől. Kölcsey visszahelyezi költeményét a múltba, a "zivataros századokba", talán a 150 éves török hódoltság korába (16—17. század). Azonosul egy akkori protestáns prédikátor-költővel, beleéli magát a helyzetébe, s ezt az elképzelt elődöt szólaltatja meg. A Himnusz történelemszemléletének lényege, hogy Isten a történelem irányítója, az események mozgatója. Tőle kaptuk ajándékba ezt a "szép hazát", de "bűneink miatt" jogosan sújt a balsors évszázados szenvedéseivel. Az első és az utolsó strófa imádság, Istenhez forduló könyörgés: áldást, védelmet és szánalmat esdekel a magyarság számára.

Mit Jelent &Quot;A Magyar Nép Zivataros Századaiból&Quot;? (Himnusz Alcíme).

Az már más kérdés, hogy mit ismerünk Himnuszunk születésének történetéből. Aztán ott van az a – szomorú – tény, hogy az ezredéves Magyarországnak a Himnusz megszületéséig egyáltalán nem volt hivatalos himnusza. A Himnusz megszületése előtt a katolikus Magyarország nem hivatalos himnusza a "Boldog asszony anyánk" és az "Ah hol vagy, magyarok tündöklő csillaga" című énekek voltak. A Boldog asszony anyánk talán azért, mert a kereszténnyé vált Magyarország védőszentje maga Jézus Krisztus anyja, Szűz Mária volt. A második még ennél is egyértelműbb, hiszen Szent István királyunkról szóló, templomban is énekelt himnusz volt. Igazából azonban ez az ének a Szent Jobb Raguzából való hazatérését - ez 1771-ben volt, és mily érdekes, hogy Mária Terézia császárnő rendelte el - követően vált a magyar nép egyik himnuszává. Hivatalos állami himnuszunk azonban nem volt egészen 1844-ig, amikor is Kölcsey költeményét Erkel Ferenc megzenésítette, és még az akkori időben is villámgyorsan nemzeti fohásszá és nem hivatalos Himnusszá vált Magyarországon.

«" A megzenesített Himnusz A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, melyre Erkel Ferenc is benyújtotta pályaművét. Pedig, Gárdonyi Géza anekdotikus novellájának, az Apróságok Erkel életéből második részének tanúsága szerint nem is volt szándékában, egy zeneszerző ismerőse zárta össze egy zongorával, hogy megszülessen a mű. Gárdonyi szerint az idős Erkel így emlékezett az alkotói folyamatra: "Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz, úgy amint ma ismeri. " A Himnusz, megzenésített formájában annyira részévé vált életünknek, hogy eszünkbe sem jutna, hogy ez az egyetlen állami himnusz a világon, amely "magától" vált azzá, hiszen semmilyen törvény, uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tette kötelezővé egészen a rendszerváltásig.

Kölcseynek volt egy ifjúkori barátja, Szemere Pál, akivel Kazinczy pesti baráti köréhez tartozott. Szemere szívén viselte mind a család, mind a kéziratok sorsát. Mind Szemere, mind Szuhány Josephine úgy gondolták, hogy a kéziratok materiális értéket jelentenek Kálmánnak, ami természetesen így is volt. Valamiért elakadtak a tárgyalások az Akadémiával, talán, mert közben ajánlatot kaptak a kor legjelentősebb kiadójától, Heckenast Gusztávtól, aki szintén meg akarta vásárolni a kéziratokat. A kéziratcsomag végül nem lett az Akadémia tulajdona, de másé sem, a család tulajdonában maradt. Különböző leszármazások folytán a Miskolczy család tulajdonába került, és így öröklődött egészen László Magdáig, akinél 1944 nyarán bukkant fel. A kézirat előkerüléséről Papp Viktor adott hírt az Új Magyarság hasábjain, majd a hírt a Nagyvárad című lap is közölte. Az újságban beszámolt arról a történetről, hogyan került a látókörébe a Himnusz kézirata. Kölcsey Ferenc Himnuszának eredeti kézirata Szécsényben, a Kubinyi Ferenc Múzeumban (Fotó: MTI/Komka Péter) Papp Viktor zeneesztétaként Erkellel foglalkozott, ennek kapcsán egyszer egy társaságban beszélgetve egy hölgy megkérdezte tőle, vajon miért nem közli a Himnusz eredeti kéziratát.