Arany János Kertben Elemzés
Erre a célra mintegy 270 millió forintos támogatást kapott a Kert. Gróf Széchenyi Ödön 1865-ben vásárolt egy birtokrészt Alsógödön, majd miután Törökországba költözött, a birtokot Arany János fia, Arany László vásárolta meg. Az 1800-as évek legvégén került az ingatlan Huzella Elek tulajdonába. Fia, a neves orvosprofesszor Huzella Tivadar 1930-ban itt hozta létre a nemzetközileg is elismert Alsógödi Biológiai Kutatóállomást, és a villa körül rendezett arborétumot alakított ki a domborzatot követő, ligetes szerkezetben. A kertben állt két lakóház is, több faházban pedig az itt dolgozó egyetemistákat és kutatókat szállásolták el. Huzella Tivadar 1950-ben halt meg, végakaratának megfelelően örökösei a villát hatalmas parkjával együtt átadták az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemnek. Azt követően először Növénybiológiai Kutatóállomásként működött. Arany jános kertben. 1959-ben felépült a Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató állomása, amely 2014-ig működött a kert területén. A Huzella Kertet Göd város önkormányzata az 54/2007 számú rendeletével helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította.
Kertben Arany Janoskians
Arany János DSE Telefonszám: 70/315-3200 E-mail cím:
Arany János Kertben
Az 50-es éveket Arany életében a bizonytalanság, a céltalanság és a fölöslegesség életérzése töltötte be. Verseiben is ez a keserűség, kiábrándultság és illúzióvesztés szólal meg. Arany műve, mely 1851-ben keletkezett, a korszak egyik legjellegzetesebb alkotása. A mű helyszíne a kert, mely a valóságban a költő házához tartozott. A vers méltán viseli ezt a címet, hiszen a történet, az életkép a kertben dolgozó kertész alanya köré íródik. A mű egyes szám egyes személyben ("kertészkedem", "bíbelek") való indítása is erre enged következtetni; a lírai alany lesz az életkép középpontjában. Székesfehérvár Városportál - Arany János DSE. De a szemlélődés középpontjába, ellentétben azzal, ahogy várnánk, nem a kert, hanem a kertet körülvevő állatok ("egyes daruszú", "magános gerle"), illetve emberek állnak. A látszólag jelentéktelennek tűnő madármotívumok, így a társaitól elszakadt daru, vagy a párját vesztett, magányosan búgó gerlice tragikus, sajnálatra méltó hangulatot kevernek az elégikus hangvételbe. Ezután a kertész figyelme terelődik a szomszédban "szemfödél alatt" fekvő ifjú nőre át, akinek rokonait elnyelte "széles e világ", és "nem nyit be hozzá enyhe részvét, legföljebb… a kíváncsiság".
Arany Janos Kertben
Ezután új szerkezeti egység kezdődik, a látvány leírása elmélkedésbe vált át. A váltást, amely az 5. strófa elején történik, a legelső sor (" Kertészkedem mélán, nyugodtan ") megismétlése jelzi. Eddig amolyan általános részvétlenséget tapasztaltunk, és most kiderül, hogy a lírai én viselkedése is olyan, mint a többieké: Kertészkedem mélán, nyugodtan, A fák sebeit kötözöm; Halotti ének csap fülembe… Eh, nékem ahhoz mi közöm! A lírai én a kert, a zárt világ magányát, vagyis a menekülést választja. Szeretné távol tartani magát a kertjén túl történő tragikus eseményektől, amelyekhez "semmi köze", de ekkor megüti fülét a halotti ének. Bizony, nemcsak a külvilág közönyös, hanem ő maga is, és közönyét saját terheivel, egyéni fájdalmával indokolja: Nem volt rokon, jó ismerős sem; Kit érdekel a más sebe? Kertben arany janoskians. Elég egy szívnek a magáé, Elég, csak azt köthesse be. Vagyis azzal mentegeti magát, hogy az embert a saját fájdalma érzéketlenné teszi a más fájdalma iránt. Ez felszínes, hamis védekezés, és ezt a vers beszélője nagyon is jól tudja.