Dél Alföldi Oláhos Zene

A férfiak – különösen a vőfélyek – a menet élén s a banda előtt gyakran egyénileg is cifrázzák (a menetiránynak háttal). Kettenként vagy csoportosan, vonalban vagy körben, vállon, derékon összekapaszkodva is táncolják. A lányok frontális láncban vagy forgó-haladó körökben kéz- vagy derékfogással, az asszonyok pedig gyakran egyénileg, élénk kézgesztusokkal járják. Néhol páronként oszlopformában, szemben kézfogással vagy csillagalakzatban is marsolnak. A lakodalmi mars képe távolból rendezettebb, közelről azonban kötetlen, amorf kavargás képét mutatja, mely időnként meg-megállva lassan halad. A mars három táji altípusát különböztetjük meg: A Solt vidéki, Pest környéki tustoló csendesebb előadásmódjával különbözik. Szólótánc 2013 - Dél-Alföldi (9/11) - YouTube. A legények és lányok a menetben külön körökbe kapaszkodva tustolnak, a mulatság közben olykor még párosan is táncolják (Martin–Pesovár E. 1964). A rábaközi dus az ugrós táncok fejlett típusa. Férfiszóló, páros és csoportos menettáncformákban él. Többnyire újabb, németes indulózene (pl.

Dél Alföldi Oláhos Zene Letoltes

Dél-alföldi táncmuzsika részletek A kegyelem szent forrásán Kóta Judit, Legeza Márton, Németh András, Szerényi Béla Padkaporos bál. Dél-alföldi táncmuzsika részletek Lement a nap a maga járásán Legeza Márton, Németh András Padkaporos bál. Dél-alföldi táncmuzsika részletek Padkaporos bál Bársony Mihály Népdalkör Padkaporos bál. Dél-alföldi táncmuzsika részletek Mihály köszöntő Bársony Mihály, Kóta Judit, Legeza Márton, Németh András, Szerényi Béla Padkaporos bál. Dél-alföldi táncmuzsika részletek Bokrosi vágatás Bartha Z. Ágoston, Berán István Padkaporos bál. Dél alföldi oláhos zone 1. Dél-alföldi táncmuzsika részletek Tallabille csárdás Borbély Mihály, Szerényi Béla, Kóta Judit, Tárnoki Beatrix Padkaporos bál. Dél-alföldi táncmuzsika részletek Bál után Kóta Judit, Borbély Mihály, Lányi György, Havasréti Pál Padkaporos bál.

Dél Alföldi Oláhos Zend.Com

(A dél-dunántúli, Duna menti, bácskai, szlavóniai, rábaközi és délalföldi menettáncok még nem szigetelődtek el az ugrós többi, élő formáitól. ) A marsot javarészt már műzenei és idegen eredetű indulózenék (Rákóczi-induló; Fel, fel vitézek; Erkel Hunyadi László jának egyik dallama, Radetzki-mars stb. ) kísérik, bár néhol még régibb dallamokat is ("Zörög a kocsi"; Mikor a menyasszonyt fektetni viszik) alkalmaznak. A lakodalmi kiáltozásokat, táncszókat többnyire a menettáncoknál hallhatjuk. A legények a táncmulatság kezdetén marssal kísérték a zenészeket a tánchelyre, és a mulatságot is marssal fejezték be. Renáta és János - Dél-Alföldi oláhos és frisses - YouTube. Legfőbb alkalma azonban a lakodalom. Az esküvőre s a lakodalmas házak közti szertartásos vonulások alkalmával (olykor a hozománnyal is megrakodva) menet közben táncolnak, de a falu nevezetes pontjain meg-megállva, a templom előtt s a lakodalmas házhoz való megérkezéskor helyben is eljárják. A lakodalom végén a hérész, tyúkverőzés, a vendégküldés alkalmával táncolják (Lugossy 1956). A marsot a lakodalmi menet szokásrendje, valamint az ugrós helyi alakzatai szerint nemenként és korosztályonként elkülönült csoportokban járják.

Dél Alföldi Oláhos Zend Framework

Észak felé a Kecskemét környéki tanyavilágban, sőt még a Jászságban is találkozunk vele. Ezt a táncfajtát bizonyos fokig maguk a táncnevek is jellemzik. Az oláhos elnevezés egyrészt a tánc jellegzetes dallamára (Az oláhok, az oláhok facipőbe járnak…, Sose láttam az oláhnak nagyobb virtusságát…) utal, másrészt az Alföld felé irányuló keleti, erdélyi hatásokra. Megjegyezzük, hogy az oláh, valah népnév a történelem folyamán a Kárpát-medencében nem csupán a román népet, hanem a pásztorkodásnak egy sajátos hegyi formáját, a vándorló pásztorkodást, illetőleg az ezzel foglalkozó juhászokat jelöli. UGRÓS TÁNCOK | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. Az alföldi ember számára az "oláh" név általában az "erdélyi" fogalmával is azonos. A kondástánc elnevezés a tánc réteghez kötöttségére, pásztorokhoz fűződő mivoltára utal. Az ugrós pedig – a dunántúli névadáshoz hasonlóan – a tánc uralkodó mozgásfajtájára céloz. Végül a mars elnevezés a tánc funkcióváltozását mutatja, miszerint az egyre inkább kikopó, divatját vesztett táncot néhol marsként alkalmazzák (pl.

Tápé, Apátfalva, Tótkomlós). Ez az újabb fejlődés másutt is lezajlott régi táncainkkal kapcsolatban (Rábaköz, Somogy, Sárköz, Kalocsa, Solt-vidék). E táncfajta szóló, vegyes páros és csoportos formákban egyaránt előfordul, s eszközös változatai a botolók, pásztortáncok vonásait viselik. Motívumkincsük gazdagabb, sokrétűbb, szerkezetük fejlettebb, mint e táncfajta dunántúli változataié, a dunántúli ugrós legfejlettebb formáihoz (rábaközi dus) hasonló. Legszebb, legvirtuózabb változatai a férfi szólótáncformák (Tápé, Tiszaújfalu, Sándorfalva). A vegyes páros formák szegényesebbek, és vagy összefogódzás nélkül, vagy kézfogással táncolják. Legegyszerűbbek az indulózenére járt menettáncok (Tótkomlós), de ezek között is akad figuragazdag, virtuóz forma. Dél alföldi oláhos zene letoltes. Apátfalván például a lakodalomból mindenkit mars-nótával búcsúztat, kísér ki a banda: ilyenkor a férfi kedvenc nótájára helyben is járja a marsot, és így tág tér nyílik a tánc kifejlődésére. Külön figyelmet érdemel a köröstárkányi ugrós, amelyet párosan, két kézfogással vagy 429 négyes körben járnak.

Instagram Kulcsár Edina