Jegenye-Völgyi Vízesés | Mentett Útvonalak,Túraútvonalak,Turistautak.
Solymár határában, egy szép patakvölgyben bújik meg a főváros környéki hegyvidék egyik legszebb természeti kincse, a Jegyenye-völgyi-vízesés. Országos viszonyításban is különleges természeti érték a Jegenye-völgy vízesése. A kb. 4 méter magas sziklalépcsőn lebukó víz buja, lombok szorításában, egy apró sziklakatlanban csörgedezik. Körbe is járhatjuk, és felülről is szemügyre vehetjük. Az 1940-es években a vízesés felett strandfürdőt alakítottak ki a patakon, megbontva az eredeti sziklaformációt. A patak egy kemény, gátszerűen keresztező homokkőréteget tör át ezen a ponton. A lezuhanó víz örvénylése közben szállított hordalékával koptatja medrét, ezzel kicsiny, üstszerű medencét alakít ki. Jegenye völgyi vízesés. Az egyik oldalon már viszonylag alámosta a sziklát, amely támasztását elveszítve egyszercsak engedelmeskedni fog a gravitáció hívásának, és lezuhan a mederbe. E homokkőgát korábban méterekkel magasabban volt, talán a mai épített terasz szintje fölött. A kis Paprikás-patak nem elég erős ahhoz, hogy teljesen kiegyenesítse a medret, ezért alábukik a kőzetlépcsőn - amit nagyon lassan így is egyre lejjebb farag.
Jegenye-Völgyi Vízesés, Solymár - Hírnavigátor
Itt az ideje eltervezni, hogy idén tavasszal mely úti célokhoz látogattok el, ahol kiengedhetitek kicsit a fáradt gőzt és kikapcsolódhattok. Válogatásunkban találtok helyszíneket, melyek egy karnyújtásnyira vannak Budapesttől, de olyanokat is, amelyekért meg kell tenni néhány kilométert a fővárosból. Akármelyiket is választjátok, nem fogtok csalódni. Jegenye-völgyi vízesés, Solymár - Hírnavigátor. Fátyol-vízesés, Bükk A Szilvásvárad közelében található Fátyol-vízesés szépsége rengeteg hazai túrázót vonz évente, ez pedig nem is csoda. Népszerűségét a mésztufagátak alkotta, összesen 18 lépcsőfokának köszönheti, amelyeken 17 méteren keresztül hömpölyöghet végig a vízáradat. Hazánk egyik legkiemelkedőbb természeti képződménye természetvédelmi értéket is képvisel, hiszen Magyarországon egyedülálló alakot ölt, ezért látogatásunkkor mindenképp vigyázzunk rá. A vízesésen túl még rengeteg szépséget tartogat a térség, gondolunk itt a Szikla-forrásra, az Istállós-kői-barlangra vagy a pisztrángos tavakra. Fotó: Horváth Zsolt Dömörkapu-vízesés, Visegrádi-hegység Budapesttől csupán 30 kilométert kell utaznunk, hogy a kirándulók körében igencsak népszerű Dömörkapu-vízesésnél találjuk magunkat.
A patak vizének ereje már meglehetősen lepusztította ezt a kőpadot, de teljesen áttörni még nem tudta, így még jelenleg is mintegy 5 méteres zuhatag ékelődik a patak folyásába. Hasonló, jóval kisebb kőgát állja a patak útját kb. 450 méterrel lejjebb is, de ott csak egy kisebb zúgó jött létre emiatt. Az 1930-as években a vízesés alsó oldalán az akkori solymári körzeti orvos, dr. Tarpay-Nagy Miklós kezdeményezésére egy strandfürdőt hoztak létre, egy íves kiképzésű völgyzáró gát építésével, így a vízesés és a gát között egy kb. 100 méter hosszú medence alakult ki. A strand működésének a második világháború vetett véget, ma már csak a gát romjai láthatók a vízesés közelében. Képgaléria [ szerkesztés] A vízesés a felső szintről nézve A Jegenye-völgyi vízesés az erdő felől Irodalom [ szerkesztés] Jablonkay Pál: Solymár földrajza. Budapest, 1935. Seres István: Solymár története és néprajza. Solymár, 1993.