Börzsöny Hegység Látnivalói Nevezetességei

Friday, 12 July 2024

Verőce és Magyarkút történelme Verőce területe már az őskortól lakott. Itt hagyta nyomait a kelta, a római kultúra. Fontos római kori építmény - egy hídfőállás - romjai láthatók a falu határában, a Duna-parton. A honfoglaló magyarok igen korán letelepedtek ezen a vidéken. Az Árpád-házi királyok korában, amikor az udvar először Esztergomban, majd Visegrádon székelt, fontos hely lehetett, neve ugyanis szláv vagy palóc eredettel "kaput" jelentett. Lehetséges, hogy a Börzsöny hegység várait és vadászterületeit "Verőce kapun" közelítette meg az udvartartás. Más forrás szerint nevét Verőce patakról kapta, aminek jelentése: olyan víz, melyben sok az örvény. Az Anjouk korában is jelentős szerepe volt a falunak. A hagyomány szerint Nagy Lajos királyi nyaralót építtetett a Duna partján. Mátyás király fát ültetett a falu határában, ez az öt évszázados tölgy ma is látható az Express tábor területén. A falu virágkorát a XV. században élte mezővárosként. Vásárjoga ugyan nem volt, mégis népes vásárokat tartottak a faluban.

Látnivalók | Feketevölgy Panzió

Nagybörzsöny Nagybörzsöny a Duna-kanyarba látogatók kedvenc kirándulási célpontja, német nevén Deutscpilsen. A község a Börzsöny hegység nyugati, az Ipoly felé elcsendesülő völgyében fekszik. A település neve már a XIII. század derekától megjelenik oklevelekben, Zsigmond király 1417-ben bányajogot adott, németországi szász telepeseket hozott a nemesfém kitermelésére. A települést 1439-ben már bányavárosként, majd az 1700-as évek végén mezővárosként említik. A következő évszázadokban mezőgazdaságáról nevezetes. Bora ismert volt mindaddig, amíg a filoxérajárvány meg nem semmisítette szőlő ültetvényeit. Nagybörzsöny műemlékekben gazdag, a település legrégebbi és legszebb műemléke a falu bejáratánál lévő Szent István templom, mely plébániaegyháza volt a XIII. századtól a XV. század elejéig. A német telepesek bejövetelét követően a település központja a völgybe, a Bányásztemplom köré tevődött át, melynek építése a XIII. század közepére vezethető vissza. A faluba érve, főleg az út jobb oldalán a pince-présház együttes fogadja az idelátogatókat.

Nagy-Kilátó - Magyarnándor

Börzsöny. Térképes információ a falusi turizmusról, illetve hotel, panzió, falusi szállás, magánszállás és egyéb szálláslehetőségekről. A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében fekszik. A Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. Földrajzilag csak a második legnyugatibb, mert ide sorolják a Visegrádi-hegységet is, amelyet köznapi értelemben véve viszont a Dunántúli-középhegységhez sorolnak (Dunazug-hegyvidék). A mintegy 600 km2 területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence és a Cserhát határolja. Egy kis része, a Kovácspataki-hegyek az Ipolyon túl, Szlovákiában található. Kistájai: a Központi-Börzsöny, a Börzsönyi-kismedencék, a Börzsönyi-peremhegység. Az egykori kráter pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. Legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben.

Börzsöny Tájegység - Látnivaló -Börzsöny Tájegység - Malomkert

Kemencei kisvasút Kemence község a Börzsöny hegység nyugati oldalán, az Ipoly völgyének alsó részén, a szlovák határ közelében helyezkedik el, Budapesttől mintegy 90 kilométerre. A jelenleg Pest megyéhez tartozó, 1174 lelkes település a XVIII. században Hont vármegye székhelye is volt, jelenleg a környék egyik első számú turisztikai központja. Kemence kisvasút linkje Kacár Tanya A Kacár tanya a Börzsöny hegység lábainál, Szokolyán található. Területe a falu szélén, egy magaslaton, fennsíkon van, ahonnan csodálatos kilátás nyílik körbe az egész vidé egész tanyát – nevezhetnénk inkább gazdaságnak is – saját kétkezi munkával hoztuk létre sok év alatt. Amint a képen is látható, található itt kenyérsütő kemence, szélkerék (a közelében egy kis tó), "talpasház" – benne egy kovácsműhely –, kerek alaprajzú ól, juhhodály… és még sok minden ami nem fért rá a képre, egyebek közt egy épület, ahol kézműves mesterségek gyakorolhatók, nádból épített pásztorkunyhók… Minden építmény természetes alapanyagokból készült (és készül), sárból, fából, szalmából, nádból, szénából…stb.

Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Szob

Parkolni a fent jelzett utak padkáin, illetve a kijelölt parkolókban lehet. Fokozottan védett területek csak engedéllyel látogathatók, kivéve az azokon keresztülvezet turistautakat, de azokról letérni vagy ott virágot szedni nem szabad. A vadon él, továbbá a védett és fokozottan védett növényeket (gumóját, hagymáját, gyökerét) kiszedni, letépni nem szabad. A területen él állatfajok egyedeit (azok bármely fejldési állapotát beleértve) elpusztítani, élettevékenységében zavarni nem szabad. Kerülni kell a hangoskodást, a vadon él állatok nyugalmának zavarását. Vadgyümölcsök és gomba a nemzeti park területén (fokozottan védett részek kivételével) az egyéni szükségletet meg nem haladóan gyjthet. A természetben mvelhet sporttevékenységek közül a technikai jelleg sportágak (függvitorlázás, gyalogernyzés, kerékpározás, autó- és motorversenysport) a nemzeti parkban a természetvédelmi hatóság elzetes engedélyével mvelhetk. Sziklamászáshoz, tájékozódási versenyek rendezéséhez a nemzeti park igazgatóságának engedélye szükséges.

A település plébánia temploma Szent Miklós nevét viseli, melyet Batthyány József esztergomi prímás építtetett 1782-1788 között. A Bányásztemplom mellett található az 1983-ban megnyitott Tájház, mely alápincézett, három helyiségből áll. A feltehetően XVII. századi épület egykor a bányagazda háza volt. A falu főterének környezetében áll az evangélikusok klasszicista temploma, mely 1847-1852 között épült, Belcsák Károly tervei szerint. A szerényebb templom helyére épült a homlokzati tornyos mai templom, melynek oltárképét 1850-ben Pesky József festette. A Börzsöny patak vizét használja a falu észak-keleti részén álló, XIX. század közepén épült vízimalom. A hosszú, nyeregtetős épület lakóház, malom és istálló volt egyben. A mai malomszerkezet hengerszékei az 1930-as években kerültek ide. Szobi kisvasút A Börzsöny Kisvasút (régebbi nevén Szobi Gazdasági Vasút) a Börzsönyben, Szob és Márianosztra között található kisvasút. Eredetileg gazdasági vasútnak épült 760 mm-es nyomtávolsággal, egyvágányú vonalon.

Friss Foci Eredmények Hu