Osztrák Magyar Konzulátus
A blogbejegyzést írta: Sunkó Attila Bejegyzés navigáció
- Ismét lesz osztrák konzulátus Szombathelyen, a tiszteletbeli konzul hatásköre Zala megyére is kiterjed | Kanizsa Újság
- Magyarság
- Konzulátusi anyakönyvek – Aktakaland
Ismét Lesz Osztrák Konzulátus Szombathelyen, A Tiszteletbeli Konzul Hatásköre Zala Megyére Is Kiterjed | Kanizsa Újság
Az okmány hiányosságai miatt azonban ezeket az iratokat nem lehetett rendeltetési helyükre küldeni, a Belügyminisztérium rendeletére az Országos Levéltárban helyezték el. Továbbiak A dualizmus korszakából az Isztambuli főkonzulátus anyaga tartogat még értékes csemegét a családfakutatóknak. A "konstantinápolyi" császári és királyi külképviselet 1855-től(! ) vezetett konzuli anyakönyvei lelhetők itt fel. Ismét lesz osztrák konzulátus Szombathelyen, a tiszteletbeli konzul hatásköre Zala megyére is kiterjed | Kanizsa Újság. Jelzete: MNL OL K 653 – 41. kötet – 1855-1918 – 14. tétel. Isztambuli főkonzulátus – A volt Konstantinápolyi Osztrák-Magyar konzulátus által vezetett konzuli anyakönyv. Tipp: A két világháború közötti Külügyminisztériumi Levéltár repertóriumát lapozgatva további anyakönyvi ügyekre bukkanhatunk. A két kötet virtuális formában is elérhető a honlapunkon. Javasolt kulcsszó a kereséshez: anyakönyv Egy kevéske anyagot, mindössze egy iktatókönyvet őrzünk az 1966-1977 közti, külképviseleti hatóságok által vezetett anyakönyvek másodpéldányairól is, MNL OL XXXIII-2 Külképviseleti hatóságok házassági anyakönyveinek másodpéldányai, 1966-1977 jelzet alatt.
Magyarság
Magyarság a világban ▪ Szervezetek, intézmények ▪ Magyar kulturális központok ▪ Oktatási intézmények ▪ Média ▪ Tiszteletbeli magyar konzulok ▪ Pártok Keresés OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG (AUSZTRIA) - GRAZ - TISZTELETBELI KONZULÁTUS Konzuli kerület: Steiermark (Stájerország) --- OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG - GRAZ - TISZTELETBELI KONZULÁTUS cím: A-8010 Graz, Steiermark, C. Konzulátusi anyakönyvek – Aktakaland. v., Hötzendorf str. 160 telefon: 00-43-316-4243-4416, 00-43-316-4243-4455 e-mail: internet: Jelenlegi funkciók Tiszteletbeli konzul: ROTH, Rudi (2019. -) « Vissza Országok szerint
Megakadt a családfakutatásban? Magyar állampolgár felmenője Belgrádban született, Isztambulban házasodott? Netán egy New York felé tartó hajón hunyt el, és nem tudja, hol találhat erre vonatkozó információkat? A megoldás az Országos Levéltár gyűjteménye – ezúttal nem az anyakönyvi adatbázis digitális képeit kell pörgetni –, ugyanis a konzulátusi anyakönyvek eredetiben kutathatók a Bécsi kapu téri kutatóteremben. ♦ Az első világháború 100. évfordulója, valamint az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: anyakönyvi törvény) 2014-ben hatályba lépett módosítása [1] alkalmából is szeretném felhívni a figyelmet erre a méltatlanul mellőzött, a családkutatás számára is nélkülözhetetlen forrástípusra. A konzulátusi anyakönyvi másodpéldányok ugyanis nem kerültek a kutatás látókörébe. Ennek több oka van: Az egyedülálló levéltári anyag nem a "megszokott" helyen, az egyházaknál és az Országos Levéltár Filmtárában, még csak nem is az anyakönyvi ügyekben illetékes Belügyminisztériumi Levéltárban, sem az illetékes önkormányzatnál, vagy éppen a megyei, városi levéltáraknál, hanem egy "eldugott" helyen, a Regnicolaris Levéltár anyagában található (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – Regnicolaris Levéltár – Archivum Regni – N 113 Konzulátusi anyakönyvi másodpéldányok 1898–1918).
Konzulátusi Anyakönyvek – Aktakaland
A Monarchia főkonzulátusának épülete napjainkban. Josef Bürger matróz így írt hadifogságáról: "Az internálásban nagyon jól megy a sorunk, jól és eleget étkezünk, egész nap sportolunk és sétálunk, és naponta legfeljebb két ember külön engedéllyel Pekingbe is bemehet. […] Jó konyhánk van, ahol saját, Prágában tanult szakácsunk főz, akinek négy kínai segít. Szerdán és vasárnap bécsi szelet, szombaton gulyás, pénteken palacsinta az ebéd. "[1] A háború további részében a Monarchia felkérésére a semleges Hollandia képviselte az osztrák-magyar érdekeket Kínában. A terület elvesztését végül a békeszerződések véglegesítették: Ausztria az 1919-es saint-germaini béke, Magyarország pedig az 1920-as trianoni békediktátum aláírásával mondott le a terület feletti jogairól. A fogságba esett tengerészek első turnusa 1920. február 22-én indult el Sanghajból. Hajójuk Hamburgba futott be, ahonnan vonat hozta haza őket Magyarországra. [1] Balogh Tamás: A "piros-fehér-piros" a Sárga-tengeren - A Kaiserin Elisabeth cirkáló története.
Az 1900-ban kitört boxerlázadás leverése után az Osztrák-Magyar Monarchia egy koncessziós területet kapott a kínai Tiencsin városában. A koncessziós zóna, vagy korabeli nevén a Tiencsin osztrák-magyar telepítvény, 150 hektárt tett ki, és 30 000 ember lakta. Az itt élő kínai lakosság osztrák-magyar állampolgár volt. A közbiztonságra 40 fős tengerész-különítmény, valamint a helyi lakosságból toborzott 70 fős milícia ügyelt. Az osztrák–magyar koncesszió önellátó terület volt, mely rendelkezett saját fürdővel, színházzal, zálogházzal, iskolával, laktanyával, börtönnel, temetővel és kórházzal is. A terület és az itt működő konzulátus is az osztrák-magyar törvények, és nem a kínai hatálya alatt állt. A közrend védelme érdekében négy rendőrőrsöt telepítettek, és a kínai gyerekek részére angol nyelvű iskolát nyitottak. Osztrák-magyar tengerészek Tiencsinben. A közigazgatást helyi előkelőségekből válogatták, akiket az osztrák-magyar konzul és a katonai parancsnok felügyelt. Hatalmukat biztosította, hogy az önkormányzatot vezető tanácsban kettejüknek együttesen többségi szavazata volt.