Mészöly Miklós Szeretője

Az író ezt felháborodott posztban tudatta, hozzátéve, hogy átkait szórja az elkövetők uszítóira. Majd így folytatta: "S üzenem: ez itt az én hazám is, takarodjanak el ők". A poszt tízezres nagyságrendű kommentet és milliós olvasottságot ért el. A részletek az Igen egyik esszéjében olvashatók. Na de kanyarodjunk vissza a kezdő íróknak szóló tanácsadásra. Közös kiállításon újra találkozik Mészöly Miklós és Pilinszky János - Legfrissebb hírek, információk és összefoglalók minden percben. Az itt sorakozó szövegek jelentős része az írás technikai és elméletei kérdéseivel foglalkozik. Az utóbbi egy-két évtizedben nálunk is népszerűvé vált íróiskolák kiindulási pontja szintén az, hogy egyes írástechnikai fogások elsajátíthatók, továbbcsiszolhatók. Az ismert tétel szerint gyakorlat teszi a mestert: a meglévő készségek önmagukban még nem elegendőek ahhoz, hogy valakiből író legyen. A tehetségen dolgozni kell, nem beszélve arról, hogy kitartás, elszántság, szorgalom nélkül nem sokra megy. És persze szerencse nélkül. Miközben az ugyancsak sokszor hangoztatott frázis is igaz, miszerint az írás egyéni tevékenység. Egyedül kell megtöltenie Amikor az ember ( Hajnóczy t idézve) ott ül a rettenetes, nagy, üres és fehér papír (értsd: képernyő) előtt, azt egyedül kell megtöltenie.

Már rég abbahagyta az ivást, korábban valami Tárhely nevű informatikai cégnél dolgozott. Hazafelé a metróban egy kapucnis férfi az érkező szerelvény alá lök egy nőt, és az író ösztönösen utánaugrik. A nő (Zsófi) sértetlen marad és eltűnik, az író a kórházi ágyon tér magához. Később, gyógyulása után majd találkozik a nővel, és különös lelki közösség támad közöttük. A kórházban meglátogatja egy gyanakvó, minden részletre figyelő nyomozó (Kovács). Az utóbbi időben több ilyen bűntény történt, ezeket együtt próbálja felderíteni. Azért is érdekli az ügy, mert évekkel korábban fél kezét levágta a metró, azóta protézise van. Álom és ébrenlét között az író előtt megjelenik a kórházban a régen elhunyt nagymama. Az egész családból csak az ő nevét ismerjük: Fischmann Lujza. Lujzi néni gyerekkori emlékeiből előkerül egy különös alak, a Látogató, (aki már a könyv indításánál is ott van. ) – Mit akar a Látogató? – kérdezem. – A Látogató semmit sem akar – feleli [a nagymama]. …A Látogató egy fertőzés.