Jégkármérséklő Rendszer Térkép

A NAK a jégkármérséklő rendszer társadalmi beágyazottságát igyekszik növelni azzal, hogy portálján elindította a rendszer – minden érdeklődő által elérhető – online felületét (), amely többek között számos információt tartalmaz a működésről, a jégeső kialakulásáról, az acetonos ezüst-jodid hatóanyagról. Mindemellett – a társadalmi edukáció jegyében – egy meteorológiai kisokos is segíti a jobb tájékozódást. A leglátványosabb információs elemek a valós idejű térképek. Új felület segíti riasztási információkkal és elemzésekkel a gazdálkodókat. A riasztási térkép azt mutatja meg, hogy aktuálisan mekkora valószínűséggel várható jégeső az ország egyes járásaiban (amikor színt vált a térkép, onnantól kezdve 2-3 órán belül várható komolyabb jégesőveszélyes zivatar). Az előrejelzési térkép a következő 24 órában várható riasztásra hívja fel a figyelmet. Az együttműködő partner Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) átvett radartérkép pedig az aktuális felhőzetet, csapadékot mutatja. Ugyancsak a széles körű, részletes tájékoztatás részeként a NAK már hetekkel ezelőtt elindította a zivataros napokról szóló heti elemzéseket, amelyek szintén elérhetőek a rendszer weboldalán.

Új Felület Segíti Riasztási Információkkal És Elemzésekkel A Gazdálkodókat

A rendszer használata ellenére az ország néhány pontján hullott jégeső. Amint azt a korábbiakban is hangsúlyoztuk, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. A szupercellák, illetve a határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem tudunk védekezni – ezért is szorgalmazzuk a jégkármérséklő rendszer kiterjesztését a teljes Kárpát-medencére. A rendszer hatékonyságát csak néhány év múlva tudjuk értékelni, amikor összehasonlítjuk a jégkárok mennyiségét a korábbi évek adataival. Az azonban már most megállapítható, hogy a rendkívüli, az elmúlt 30 év legzivatarosabb május-júniusi időjárása ellenére az összes mezőgazdasági kárbejelentésen belül éves szinten harmadával csökkent a jégkár aránya. NAK: elindult a jégkármérséklő rendszer online felülete | Trade magazin. Így vélhetően már az első néhány hétben jelentős mértékű kárt sikerült a rendszerrel elhárítani. Más európai országok hasonló rendszereiről, külföldi tapasztalatokról milyen információk állnak rendelkezésre? – A jégeső kialakulását, illetve az azzal szemben történő védekezést már az 1800-as évek végén is vizsgálták, de a hatékony beavatkozás felé vezető kísérletek az 1940-es évek közepétől kezdődtek.

Index - Gazdaság - Negyedére Csökkenti A Kárt Az Új, Nemzeti Jégelhárító Rendszer

Az országos rendszer 986 talajgenerátorból áll – fotó: A rendszerrel csak részben, vagy egyáltalán nem lehet védekezni a Magyarország területére a határon túlról érkező, "nem kezelt" zivatarcellák ellen, hiszen ezekben a jégmagvak már kialakultak, illetve a szupercellák ellen sem. Utóbbiak több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Index - Gazdaság - Negyedére csökkenti a kárt az új, nemzeti jégelhárító rendszer. Az országos jégkármérséklő rendszer egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Tavaly a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. Az eredményes védekezést például az is mutatja, hogy júniusban a hazánkon is átvonuló, és néhol búzányi vagy borsónyi nagyságú jeget okozó hidegfrontok határainkon túl (Horvátország, Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia) többfelé okoztak nagyobb jégkárokat, ezekből az országokból több mint 50 helyről jelentettek 4-5 cm átmérőjű jeget. A jégkármérséklő rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső, vagy hogy miatta van aszály.

Nak: Elindult A Jégkármérséklő Rendszer Online Felülete | Trade Magazin

Alapvetően a jégmag- és jégszemképződés folyamatát megértve a hatékony védekezés alapja a reagens anyagnak a jégképző felhőzetbe történő juttatása lett. Európában jelentősebb jégesőkár-mérséklő rendszerekkel hazánkon kívül Franciaország, Németország, Svájc, Ausztria és Horvátország rendelkezik, de a világ számos más területén, például Brazíliában, Argentínában és Kínában is foglalkoznak a jégeső okozta károk csökkentésével. Hazai rendszerünk 986 darab talajgenerátorból áll, ezek közül 222 darab teljesen automatikus működésű. A többi mechanikus, így élőmunkaigénye van. Az utóbbiak működtetését hogyan sikerült megoldani? – Minden talajgenerátornak van egy megbízott kezelője, aki vállalja, hogy a saját területén helyet biztosít az eszköz kihelyezésére. Manuális talajgenerátor esetében riasztás szerinti üzemeltetést is vállalt a kezelő. Az eszközök kihelyezéséért és működtetéséért megbízási díjat kapnak a kezelők. Czékus Mihály

Ezt a folyamatot hívják felhőmagvasításnak. A jégszemcsék sokkal nagyobb számban alakulnak ki, mint normál jégképződés esetén. Mivel az így képződött jégszemek sokkal kisebbek, mint a természetes úton képződöttek, ezért a levegőben, földet érés közben elolvadnak, vagy, ha nem, akkor is sokkal kisebb kárt okoznak a növényekben. A levegőbe kibocsátott acetonos ezüst-jodid a felhasználást követően a csapadékkal együtt a talajba jut, majd ott lebomlik. A párologtatással működő talajgenerátorok a jégeső kialakulása előtt néhány órával már elkezdik az ezüst-jodid levegőbe juttatását, amely által megindul a felhők szintjén a jégszemcse képződés. A párologtató eszközök óránként egy liternyi bekevert oldatot párologtatnak el. [6] A dél-dunántúli régiót egy 265 km hatósugarú időjárási radar felügyeli. [7] Azokat a jégkármérséklő eszközöket, amelyeket emberi közreműködéssel üzemeltetnek, azokat képzett szakemberek kezelik. A rendszer üzemeltetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Költsége [ szerkesztés] A rendszer kiépítésének költsége 2 milliárd forintba került, melyből 200 millió forintot az agrárkamarai tagdíjakból finanszíroztak, míg a fennmaradó részt a vidékfejlesztési program során kiírt pályázaton elnyert összeg biztosította.

Wall Street Pillangói