Szőnyi István Festményei

T. Czene István 1966-ban született Budapesten. Már gyermekkorától érdeklődést mutat a festészet és a grafika iránt. Elsősorban nagyapját vallja mesterének, de édesanyjától is sokat tanult. A családi festődinasztia hagyományait követve ő is ezt a pályát választja. A festészet alapjait otthon sajátította el. Később bekapcsolódik a zebegényi "Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola" munkájába is. Festményeit a realista alapokon nyugvó valósághű ábrázolásra való törekvés jellemzi. Csendéletei általában sötét tónusúak, ez a régi holland mesterek hatására utal. Kifejezésmódjában a színeknek és a pontos rajznak egyformán nagy szerepe van. Képei megtalálhatók hazai és külföldi magángyűjtőknél és galériáknál. Fontosabb kiállításai: Kanada, Olaszország, Németország, valamint itthon egyéni és csoportos tárlatok. Patkó Károly – Wikipédia. (A művész aktuális festményeihez kattintson a fenti linkre) T. Czene István festőművész korábbi festményei:

  1. Patkó Károly – Wikipédia
  2. Szőnyi István (festő, 1894–1960) - Wikiwand

Patkó Károly – Wikipédia

Díjak 1956 kiváló művész 1952 érdemes művész 1949 Kossuth-díj Műcsarnokban megnyíló Aktkiállításon Hegytetőn című képével elnyerte a kiállítás ifjúsági díját 1929 római-ösztöndíj megkapta a frissen megalakult Szinyei Merse Pál Társaság első ízben kiadott díját, a Szinyei-jutalmat Auróra Műkereskedelmi Rt. Szonyi istvan festmenyei . Magyar művészek rézkarckiállítása 1921 Ernst Múzeumban 1919-1920 Műcsarnok Téli tárlatán két képét mutatta be 1963 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (emlékkiállítás, kat. ). 1954 Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt., kat. ) 1935 Fränkel Szalon rendezett műveiből kiállítást harmadik gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában Ernst Múzeumban rendezte meg második gyűjteményes kiállítását Velencei Biennálé Műcsarnok, Aktkiállítás Szinyei Társaság Nemzeti Szalon-beli első kiállításán négy művét mutatta be Ernst Múzeumban

Szőnyi István (Festő, 1894–1960) - Wikiwand

Ezek a súlyos testiséget, szinte nehézkes mozdulatlanságot megjelenítő alakok jól tükrözik a maga útját járó komoly művész új látásmódját. Kissé komor az a mód, ahogy Szőnyi az apró részletek fölött átsiklik, s a nagy vonalak egységébe sűrítve vetíti elénk mondanivalóját. Az alkalmazott kevés szín, mely inkább zöldet, és barnát használ, jól visszaadja ezt a hangulatot. " "Szőnyit nem az fogja naggyá tenni, ha barátai elhitetik vele, hogy az impresszionista Cézanne-t már legyűrte. Nagysága akkor fog kiforrni, ha megkéri jóakaróit "ne szeressetek agyon", mert a magam erejéből is meg tudok nőni. " A legutolsó műtermi fotón a Művész látható, mely abból az időből származik, amikor a fenti művet készítette. Ebben az időben közös műtermet bérelt Nemes Lampérth József festővel, és Pátzay Pál szobrásszal. Csak aukciósházakban talál ilyen kvalitású festményt, de jutalék mentesen csak itt tudja megvásárolni! Minden eladó festményem eredeti alkotás, melyre garanciát vállalok. Szőnyi istván festmény. Kérem, nézze meg a többi eladó festményemet is.

A Nyerges-festményeket több intézet és magángyűjtemény mellett a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Esztergomi Keresztény Múzeum őrzi. Az 1970-es évektől rendszeresen jelent meg egyéni és csoportos kiállításokon. Egyik nagy debütálása – még életében – a felsőörsi, a település kilencszáz éves fennállását ünneplő, jubileumi tárlat volt, 1983-ban. Az 1990-es évektől balatoni alkotásait egyre több tavi helyszínen ismerhették meg a táj- és művészetkedvelők. 1995-ös tihanyi bemutatkozása szintén emlékezetes maradt, de Almádiban is rendeztek már kiállítást a Nyerges-életmű alkotásaiból. A Török-ház. Kép forrása: Alsóörsön, a hangulatos, varázslatos panorámájú Török-házban – mely Magyarország egyik legrégibb gótikus udvarháza is egyben – egészen augusztus 1-ig, megtekinthetőek Nyerges egyedülálló művei: alsóörsi ihletettségű festményei, felsőörsi vonatkozású képei, az Almádi-öböl és a káptalani domb képe is elénk tárul vagy akár a viharos Balaton is megjelenik. Szőnyi István (festő, 1894–1960) - Wikiwand. Hangulatos és igényes válogatás a pannon táj festőjétől, balatoni életművének keresztmetszetéből, akinek ars poeticája így hangzott: festeni csak jó kedvvel érdemes!
Fém Beütő Dübel