Fertő Tó Magyarországi Területe 3 Oldalból
A Fertő tó barátai Egyesület és más helyi civilek másfél éve tiltakoznak a beruházás ellen. A Greenpeace Magyarország legutóbb a Fertőre kiírt közbeszerzési pályázatot támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, mert az még a környezet- és természetvédelmi engedélyeiben leírtaknak sem felel meg. GYIK - Fertő Part. A Döntőbizottság azonban visszautasította a kérelmet arra hivatkozva, hogy nincs jogosultságuk ezt megvizsgálni. A fertői beruházás költségvetése már 45 milliárd forint felett jár. (Borítókép: Járdány Bence / Greenpeace)
Fertő Tó Magyarországi Területe 3 Oldalból
Kialakítanak egy 12 hektáros ökoparkot, amely a Fertő-Hanság Nemzeti Park élővilágába nyújt betekintést tanösvényekkel, lagúnával, madarásztóval, vidramegfigyelő állomással. A parkhoz tartozik majd egy háromszintes ökocentrum is, amelynek föld alatti szintjén a víz alatti világot bemutató akvárium, földszintjén a nádasak élővilágát, emeletén pedig a madarakat lehet majd megismerni. A beruházás részeként megépülő 95 szobás szálloda a terület legkisebb egysége lesz, emellett kemping, közösségi szállások, kerékpártároló és korszerű parkoló is épül, amelynek a speciális burkolata megakadályozza az olajszivárgást a talajba. Fertő tó magyarországi területe km2. Előreugrás az időben A beruházás alakulásáról idén már több politikus is tájékozódott, amiben vélhetőleg a magukat környezetvédőnek nevező csoportok tiltakozásai is szerepet játszottak. Utóbbiak a fővárosi Liget-projekthez hasonlóan a természetrombolással azonosítják a korszerűsítést, és a táj UNESCO-védettségére hivatkoznak. Nem vesznek tudomást ugyanakkor arról, hogy a szintén UNESCO kultúrtáj-minősítésű osztrák területen nyolc-kilenc hasonló telep is működik.
1926 októberében az öt napig dühöngő vihar 80 km²-ről fújta el a vizet. Élővilága Ezen a vidéken találhatunk csertölgyet és molyhos tölgyet, kosborféléket, számos lepkefajt és gőtét. A nádrengeteg európai jelentőségű madárparadicsom. Akár a fészkelő, akár az átvonuló madarakat nézzük, a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelye. A nádasban telepesen költ a nagy kócsag, aminek itt található az egyik legnagyobb állománya: ma kb. Fertő tó magyarországi területe képlet. 700 pár. Ugyancsak telepesen fészkel a vörös gém és a kanalasgém. A nádas jellemző és gyakori fészkelője a nyári lúd és az üstökösréce: tavasszal a Fertő partján több száz család legelészik. A ragadozó madarak közül ugyancsak a nádasban költ a barna rétihéja: a vadászó madarak gyakran láthatóak a part mentén is. Néhány éve újra költ a rétisas, telente pedig az itt összegyülekező sasok kísérik a vadlúdcsapatokat. A nádi énekesmadarak közül legjellegzetesebb a sitke, amelynek egyik legnagyobb állománya költ itt. Gyakori a nádi tücsökmadár, a nádirigó, a cserregő nádiposzáta, a szegélyekben pedig a foltos nádiposzáta és a színpompás kékbegy.