Quizlet Com Magyar Nemzet
1307 -ben, Rákosmezőn, több kiskirály is jelen volt. 1308 -ban (hivatalos): a pesti Domonkos kolostorban. Kázmér lengyel királyt. János lemondott a lengyel trónigényéről, Kázmér pedig Sziléziáró1. Quizlet com magyar szotar. * A három uralkodó megállapodott egy Bécset elkerülő királyi védelemben részesülő új kereskedelmi útvonalban. A Bécs szerepét csökkenteni szándékozó terv végül meghiúsult, mert a kereskedők továbbra is a jól bevált, biztonságos és kisebb költségekkel járó Duna-menti útvonalat használták és nem a királyok által kijelölt újat. c) 1339-ben III. Kázmér lengyel király és Károly Róbert megállapodott arról, hogy Kázmér utód nélküli halála után a magyar király idősebb fia, Lajos örökli a lengyel trónt. OTHER SETS BY THIS CREATOR Ebben az időben Magyarország gazdag volt ásványi kincsekben. Körmöcbánya az arany-, Selmecbánya az ezüst-, Besztercebánya pedig a rézbányászat központja volt, sóbányáink pedig Erdélyben voltak. A mezővárosok az egyházi és világi birtokosok falvaiból fejlődtek ki a kereskedelmi útvonalak mentén.
Quizlet Com Magyarország
3. Kapuadó bevezetése (1336) - Az új értékálló (tehát évenként már nem beváltott) aranyforint és ezüst váltópénz miatt a király elesett a kamara hasznától. Ezt pótlandó vezették be a kapuadót (portális adó): a) minden olyan kapu után 18 ezüstdénár adót kellett fizetni évente, amelyen egy szénásszekér átfért; b) ahol nem volt ekkora kapu, ott csak a felét kellett fizetni. 4. Rendkívüli adó - A korábbi századokban az utazó királyi udvar vendéglátása volt szokásban. Ennek megszűntével, ezt helyettesítendő vezették be a rendkívüli adót. 5. Harmincadvám - A megnövekedett külkereskedelmi forgalomra kivetett határvám volt. 6. Kiváltságosok és a városok adói - A szászok, jászok, kunok és egyéb kiváltságolt elemek és a városok adói. 7. Esetenként lefoglalta a pápaságnak juttatott tizedrészt (általában a tized 1/3-a, amire a pápaság rendkívüli események idején igényt tartott). Az összes kiskirály jelen van. 1309 -ben, a mai Mátyás-templomban. A Középkori Magyar Állam Megerősödése I Károly Idején. Ez volt a legünnepélyesebb. 1310 -ben pedig a Szent Koronával.
Károly Róbert a nemesfémbányászat fellendítése érdekében bányászokat telepített az országba. Érdekeltté akarta tenni a földesurakat a bányák nyitásában. Az uralkodó lemondott a bányamonopólium ról (arról a jogáról, hogy csak a király nyithatott bányát) és megszüntette a kötelező birtokcserét is, azaz az addigi gyakorlattól eltérően a földesurak megtarthatták azt a földterületet, ahol a bánya működött, így ők maguk is nyithattak bányát. Továbbá a bányászok által a királynak fizetendő urbura (bányabér) egyharmadát átengedte a terület birtokosának (1327). Ennek hatására bányanyitási láz kezdődött, Magyarország pedig Európa legnagyobb arany-, és második legnagyobb ezüsttermelőjévé vált. legnagyobb hasznot a királyi nemesfém-monopólium biztosította a király számára. Nemesfémmel csak a király kereskedhetett, a kitermelt nemesfémet ezért nyers állapotban be kellett szolgáltatni a király által meghatározott áron a királyi kamarák egyikébe. Quizlet com magyar fordito. - A felhalmozott nemesfémből Károly Róbert új, értékálló pénzt veretett firenzei mintára (Firenzéből hozatott mestereket): a) az első aranyforint I325-ben készült; b) váltópénzei az ezüstgaras és az ezüstdénár volt (1 aranyforint=16 ezüstgaras=96 ezüstdénár).