Régi Magyar Almafajták

Pour, Veronika (2012) Régi magyar almafajták gyümölcseinek számkódos jellemzése és összehasonlítása. BA/BSc thesis, BCE Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék. Preview PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader 4MB Item Type: BA/BSc thesis Subjects: Botany, plant biology, plant biochemistry Plant production ID Code: 6012 Specialisation: Kertészmérnök BSc szak Deposited On: 06 Dec 2013 10:18 Last Modified: 02 Jul 2016 20:59 Repository Staff Only: item control page

Régi Magyar Almafajták Ökológiai Termesztésre Való Alkalmasságának Értékelése = Evaluation Of Old Hungarian Apple Cultivars To Use In Organic Farming - Repository Of The Academy's Library

Az idén is ültettem egy almafát. Az elmúlt években a kertészek körbejárták Magyarországot, és megpróbálták összegyűjteni a régi jó, kifejezetten ellenálló magyar gyümölcsfajtákat. Ezeket ráoltották szintén ellenálló alanyokra, amik így remélhetőleg hosszú évekig ontják majd magukból az őseink által megszokott ízű gyümölcsöket kora nyártól késő őszig. Nekem egy "húsvéti rozmaring" névre hallgató almafára sikerült szert tennem. Ez a téli eltarthatóságáról híres. Minden különösebb hűtőkamra használata nélkül még húsvétkor is lehet belőle csemegézni. Mesélte az egyik gyümölcskertészünk, hogy volt "bőralmájuk is". A gazda, akitől az oltó vesszőt kapták, fölment a padlásra, és hozott nekik kóstolót a terméséből. Olyan friss volt, mintha akkor szedték volna a fáról. Pedig már tavaszodott. Sajnos nekem már nem jutott belőle. Talán majd jövőre. Ja, és ezek a fák rendes faméretűre nőnek. Régi magyar almafajták « narottamblog. Úgy 10-15 méter magasra! Ha valaki szeretne többet olvasni a tegnap előtti ünnepségünkről, azt ITT megteheti jó pár gyönyörű képillusztráció kíséretében.

Régi Magyar Almafajták &Laquo; Narottamblog

Nagyszerű, 280 erdélyi almafajtát leíró művében (Régi erdélyi almák, 1998) Ritter elfogadottá merevedett hipotézisét elegánsan cáfolja. A batul az ő kutatásai alapján ugyanis nem román jövevényszó, hanem egy, a románság tömeges megjelenése előtti történeti emlékhely névmaradványa. A gyümölcs neve "közvetlenül is azonosítható azzal a Batur apátsággal, amely 1003-1172 között Biharban, a solymosi vár szomszédságában létezett, s ahol, mint minden kolostorkertben, gyümölcstermesztésnek is kellett léteznie. Innen terjedhetett el". A batul-batur tehát legalábbis kora középkori gyümölcs, ha nem régebbi. Persze, a neves almának több ökováltozata ismert: szerepel úgy, mint mosolygó batul, zöld batul, sárga batul, édes batul vagy tüzes batul; Alsó-Bencéden egyenesen Steiner baturként emlegette Papp Domokos bátyám, másutt a baturt narancs- vagy üvegalmának mondják. Az 1950-es évekig Erdély almatermelésének harminc százalékát adta, de a XX. Régi magyar almafajták. század második felére kiveszett a magyarországi kertekből.

27–31. 2. CSISZÁR L. és BUBÁN T. (2003): Fiatal almafák elágazódásának fokozása környezetkímélő módon. Kertgazdaság, 35. (1. ): 26–32. 3. CSISZÁR, L. and BUBÁN, T. (2004): Improving the feathering of young apple trees in environment friendly way by modifi ed benzyladenine application. Journal of Fruit and Ornamental Plant Research, 12. (Special ed. ): 31–39. 4. HOYING, S. A., ROBINSON, T. L. and ANDERSEN, R. (2001): Improving sweet cherry branching. New York Fruit Quarterly, 9. ): 13–16. 5. HROTKÓ K. (szerk. ) (1999): Gyümölcsfaiskola. Bp. Mezőgazda Kiadó. 305. 6. HROTKÓ K., MAGYAR L., BUBÁN T. és ÚRFINÉ F. É. (1995): A Paturyl 10 WSC hatása alma- és cseresznyeoltványok növekedésére és másodlagos elágazódására a faiskolában. Új Kertgazdaság, 1. (3. ): 1–10. 7. HROTKÓ, K., MAGYAR, L. and ŐRI, B. (1999): Improved Feathering on One-year-old 'Germersdorfi FL 45' Sweet Cherry Trees in the Nursery. Gartenbauwissenschaft. 64. (2. ): 75–78. 8. HROTKÓ, K., MAGYAR, L., SIMON, G. and GYEVIKI, M. 2007.

Ceglédbercel Eladó Ingatlanok