London Típusú Szmog
Az intézkedések szigora nem véletlen, hiszen a szmog komoly megbetegedéseket okozhat. A mérgező ólmos porszemcsék mennyisége 400 mikrogrammot tett ki köbméterenként (a megengedett érték 75), Novarában a nitrogén-dioxid aránya 332 mikrogramm volt egy köbméterben (a határérték 200). A kórházak légzőszervi osztályai telt házat jelentettek. Köztudomású, hogy a forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények együttes hatása kedvez a füstköd kialakulásának. [A szmog szó az angol smoke (füst) és fog (köd) szavak összevonásából keletkezett. Zöld városok titka. ] A fotokémiai, úgynevezett Los Angeles típusú szmog kifejezetten a nagyvárosokra jellemző. Fő okozói az ózon, a kipufogógázokból származó nitrogén-oxidok (NO, NO2), valamint szénhidrogének keveréke. A fotokémiai szmog erősen izgatja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsítja a növények leveleit, csökkentve az asszimilációt. A fotokémiai szmog 25-35 °C hőmérséklet, alacsony páratartalom és 2 m/s alatti szélsebesség esetén jöhet létre.
ZÖLd VÁRosok Titka
gázokat, port, füstöt, mikroorganizmusokat stb. ) tartalmaz, vagy ha a természetes alkotóelemek a szokásostól eltérő mennyiségben fordulnak elő. A légkörbe a leggyakrabban bekerülő szennyezőanyagok a szén-dioxid, a kén-dioxid, az ózon, a szén-monoxid, továbbá bizonyos nehézfémek és származékaik. Ezek az anyagok mesterséges módon a tüzelőanyagok elégetésével, erőművek üzemeltetésével, vegyi anyagok előállítása során és a közlekedés miatt keletkeznek. A mesterséges eredetű szennyező források mellett jelentős mennyiségű szennyezőanyag kerülhet a levegőbe természetes úton: ilyen például a vulkáni tevékenység, az erdőtüzek, a porviharok, a szerves anyagok bomlása, kőzetek mállása és a tengeri só is, amit a szél szállít. A mesterséges vagy a természetes szennyezés károsabb? Arra vonatkozólag, hogy a természetes vagy a mesterséges eredetű szennyezés jár-e a károsabb hatásokkal, egyértelmű választ adni nem lehetséges. London típusú smog. Mégis, az elmúlt néhány évtized tapasztalatai alapján a kutatók egyre inkább azt a véleményt tartják elfogadottnak, hogy az utóbbi került túlsúlyba.
A szmog fogalmával sajnos mindenki kénytelen megismerkedni, aki csak a fejlett országokban él, de azok is, akik a fejlődő régiók lakosai, hiszen ez az emberi tevékenység következménye. A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd, melynek elképesztően káros hatásai vannak az emberekre és a környezetre is. Kevesen tudják, de szmog nem csak egyféle van. Két kategóriáját is elkülönítjük, elnevezésük pedig hatásuk, illetve első észlelési helyük alapján történik. Redukáló, vagy London-típusú szmog A kialakulásához szélcsendes időjárás, magas légnyomás, magas relatív páratartalom, -3 és 5°C közötti hőmérséklet és a légszennyezéskor felszabaduló gázok - kén-dioxid, szén-monoxid, illetve por és korom kell. Ezt a szmogot a fosszilis tüzelőanyagok, köztük is elsősorban a szén nagy mennyiségű elégetése váltja ki. Fotokémiai reakciókat nem igényel - vagyis borús időben is létrejöhet -, és a hőmérsékletből látható, hogy jellemzően télen alakul ki. kép: Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő a telítettségi állapotában a szemcséken kondenzációhoz vezet, ami SO2 és SO3 oldódásával savas kémhatást eredményez, vagyis kénessav és kénsav keletkezik, mely savas esőkhöz és ködhöz vezet.