François Villon: Nagy Testamentum (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek

Friday, 12 July 2024

Francia költő, Párizsban született 1431. április 8-án. Ami keveset életéről tudunk, mindazt verseiből s néhány rendőrségi jegyzőkönyvből ismerjük. Szülei szegény emberek voltak; apja Montcorbier, egy Bourbon tartománybeli földesúr Des Loges nevű majorjában élt Párizsba kerülése előtt. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Villon Testamentuma. Ezért hívhatták Villont Des Logesnak és Montcorbier-nek egyszerre. Apja korai halála után anyja nevelte, aki a királyi kastélyban dolgozott. " Én koldussorban nevelődtem, szegény ember szegény fiának " – mondja származásáról Villon. Iskoláztatását azonban már Guillaume de Villonnak, a jómódú és köztiszteletben álló párizsi papnak és jogtudósnak köszönheti; fogadott fiaként végezte el a Sorbonne-t, 1438-52 között. Meg is köszöni neki a Nagy Testamentum ban: " Guillaume de Villon mesteremre, / ki apámnál is több nekem, / szelídebb, mintha anya lenne, / s én kis babája, védtelen, / mentett, ha jött veszedelem, / bár aggódott eleget értem, / most örülök, hogy e helyen / megköszönhetem neki térden. " Nevelőapjánál tanult emberekkel, klerikusokkal, polgárokkal, rangos hivatalnokokkal is megismerkedhetett, többek között Cotard mesterrel, az iszákos egyházi védőügyvéddel, aki nyilván védte is, mert Villon ironikus hangú balladában emlékezik meg róla, meg a párizsi rendőrkapitánnyal, akinek szintén írt egy vélhetően joggal hálálkodó balladát.

Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Villon Testamentuma

Ezek közül a mulandóság, a halál témája a legmeghatározóbb. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5

Villon, Francois (1431-1463?) Élete És Munkássága - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com

Mészöly Villonja – a két költőéhez képest – a szélsőséges archaizálás miatt harsányabb, ha nem túlszínezett. Mindhárom fordítás túlstilizálja az eredetit; Villon egyszerűbb, természetesebb, dísztelenebb. A három formahű fordítás Villonja jókedvű kópé, holott az eredeti – bármennyire is bravúrosan játékos és nincs híjával az iróniának – sokkal nyersebb, keserűbb, komorabb. François Villon: Nagy Testamentum (elemzés) – Oldal 3 a 5-ből – Jegyzetek. Ráadásul Villon szereti néven nevezni a dolgokat. Jellemző, hogy még a női nemi szervet is nevén nevezi ( sadinet): míg az Szabó Lőrincnél "a szerelem Háza", Vas Istvánnál "a szerelem rejtett virága", Mészöly Dezsőnél pedig "rejtek". A három fordítás szövegértelmezési tévedéseiről, fordítói melléfogásairól itt nem szeretnék részletesen beszélni; [3] de mindhárom munka a maga idejében korszerű, ám immár egy évszázaddal ezelőtti filológiai eredményekre épít. Míg Szabó Lőrinc a bő jegyzetapparátussal ellátott 1927-es Dimier-féle kiadást követi, Vas István a negyvenes években legmegbízhatóbbnak számító, 1923-ban közreadott háromkötetes Thuasne-féle kiadást használta, ahogyan Mészöly Dezső is a Thuasne-kiadást tartotta szem előtt, jóllehet fordításának későbbi átdolgozásakor már André Mary 1962-es kiadású (először 1951-ben közreadott) Villonját vette alapul.

François Villon: Nagy Testamentum (Elemzés) &Ndash; Oldal 3 A 5-Ből &Ndash; Jegyzetek

Az élet végessége miatti szomorúságát oldja a humoros hangnem: Francia voltam – megbántam nagyon – Párizs szült, ott, hol Pontoise (pontoáz) vagyon. Egy jó öles kötéllel nyakamon, Immáron seggem súlyát latolom Művei közkézen forogtak, könnyed és szókimondó stílusa zsenivé avanzsálta a tanult, de bűnös életet élő fiatal Villont. Két nagy versgyűjteménye maradt az utókorra. Az 1456-ban elkészült Hagyaték, vagy Kis testamentum 40 db oktávát tartalmaz. Az oktáva 8 szótagos sorokból, versszakonként 8 sorból álló, keresztrímes versforma. E humoros lírai végrendeletében felosztja nem létező vagyonát barátai és ivócimborái között. Például levágott haját a borbélyra, elhasznált cipőjét a vargára hagyományozza. Villon nagy testamentum felépítése. Az 1461-ben keletkezett Nagy Testamentum 173 octávája az idő múlásáról, a halálról és a bölcsességről szól. A testamentum szó átértékelődik: itt már a költeményeit hagyományozza az utókorra. Villon a halál közelében számvetést készít. Bűnös életének okait a meggondolatlanságban, a szegénységben és a gazdagok szívtelenségében jelöli meg.

Őszinte és játékos hangon szól barátaihoz, időnként vaskos humorral átszőve. A gyűjtemény összegzi Villon költészetét: az eltékozolt élet miatti önvád mellett továbbra is helyet kapnak a nők, az erotika, az alkohol és a halál. Az oktávák közé balladákat is beékelt. A Jó tanítás balladája rossz életűeknek című műve arról szól, hogy semmiféle tanítással nem váltható meg a világ. Az emberek – legyenek rablók, komédiások, vagy parasztok – az élet örömeit hajhásszák: "Járd tréfa, gúny, lant s nóta útját, Szédítsd rútul, ki lépre megy, Segítsen síp vagy jós hazugság, Szavalj, ripacs, víg rímeket, Moralitást, szent éneket, Pártoljon kocka, kugli, kártya: Fut a pénz -Hova? -kérdezed. Villon, Francois (1431-1463?) élete és munkássága - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Elfut mind borra meg leányra! " A ballada Villon-nál nem műfaj, hanem műforma. Tartalmi kötöttsége nem volt, csupán formai. A 4 strófából álló, úgynevezett egyszerű balladák utolsó strófája egy herceghez, fejedelemhez szóló ajánlás volt. Ezek mellett találunk 6 versszakból álló úgynevezett kettős balladákat is. Egyik legutolsó fennmaradt művében sem hagyta el őt humora.
Don Pepe Csepel