Gödöllő Állás Apró - Egyéni Vállalkozó Hatósági Bizonyítvány
Feladatok: Számítástechnikai és biztonságtechnikai eszközök (monitorok, tápok, mozgásérzékelők, IP kamerák, telefonok stb. ) szerelése, kimérése, hibakeresése. Elvárások: szakirányú végzettség, PC hardverek magas szintű ismerete, szerver számítógépek hardverismerete, számítógépek szerelésében való gyakorlat. Előny: biztonságtechnikai és számítástechnikai eszközök szerelésében, videotechnikában (kamerás megfigyelőrendszer hardvereszközei) való jártasság. Gödöllői állások apero dinatoire. gödöllői vagy Gödöllő környéki lakhely. Amit kínálunk: versenyképes fizetés, rugalmas munkaidő. Jelentkezem
Gödöllői Állások Aero.Com
Ma Vilmos, Bíborka napja van. Nem található egy apróhírdetés sem. Hírlevél Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre! Sport KULTÚRA EGÉSZSÉG Banner Hirdetés Gödöllő | gödöllői hírek | apró |apróhirdetések | cégek | üzletek | szolgáltatások | gödöllői események | szolgáltatások | információk | online hírek naprakészen | Gödöllői - Hírhatár Online - a HÍRHATÁR® Lapcsoport Tagja - Minden jog fenntartva!
Egy egyéni vállalkozó, ha szükséges, kérheti a székhelye szerint illetékes cégbíróságtól, hogy a cégjegyzékbe egyéni cégként jegyezzék be, de az egyéni cég nem jogi személy. A bejegyzésnek két előnye van: egyrészt a cégjegyzék közhitelesen tanúsítja az egyéni cég bejegyzett adatait, valamint a bejegyzett cégnév cégoltalom alatt áll. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át. A vállalkozói igazolvány kiadásért 10. 000 forintos illetéket kell fizetni. A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáért 2. 000 forintot kell fizetni, ez azonban nem illeték, hanem úgynevezett igazgatási szolgáltatási díj, így az nem illetékbélyeg megvásárlásával, hanem postai befizetéssel róható le. A vállalkozói igazolvány kiadására rendelkezésre álló időtartam 30 nap. Ha azonban a kérelem hiányosan van kitöltve, hiánypótlásra kerülhet sor. Ez a határidő meghosszabbodását eredményezheti.
Nem függ üzlettársak döntésétől, befolyásától, vagyis az Önmaga ura. Az egyéni vállalkozó pénzforgalmi szemléletben vezeti a könyveit, ezért ha az adott évi teljesítésű számláját csak a következő adóévben fizetik ki, akkor az nem tartozik bele az adott év árbevételébe. Ugyanez igaz a költségeire is. Az egyéni vállalkozás megszüntetése egyszerűbb és költséghatékonyabb, mint egy társas vállalkozásé. Hátrányok: Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel vállalkozása tartozásaiért. Egyszemélyes Kft-t nem alapíthat és Bt beltagja sem lehet, mert ott is korlátlan a felelőssége. (ebben az esetben vissza kell adnia a vállalkozói igazolványát) Több tulajdonosú Kft-ben tag vagy Bt-ben kültag lehet. Az egyéni vállalkozónak év végén meg kell határoznia a vállalkozói jövedelmet (1995. évi CXVII. Személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. ), ezt követően, az adózás utáni vállalkozói jövedelemből meg kell határoznia a vállalkozói osztalékalapot (1995. Személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/C.
A képesítést megszerezheti alkalmazottunk is, vagy segítő családtagunk is, ha erre lehetőség van. Ez nem csak az igazolvány kiadásakor érvényes előírás, hanem a későbbiekben is fontos szabály, így az ilyen változások esetén is kötelesek vagyunk megfelelően eljárni. A törvény előírása szerint az egyéni vállalkozó köteles személyesen eljárni a tevékenység folytatásában, de lehetősége van alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót is foglalkoztatni. Ilyenkor segítő családtagnak számít a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona, valamint a testvér házastársa. Fontos szem előtt tartani, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségek teljesítéséért a teljes vagyonával, korlátlanul felel! A korlátlan felelősség következtében (a hitelezők védelme érdekében) a vonatkozó törvény előírja, hogy a természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és az egyéni vállalkozás folytatásával egyidejűleg nem lehet más gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja sem.
Az egyéni vállalkozói igazolvány közokiratnak minősül. Az, hogy az igazolvány közokirat, egyrészt azt jelenti, hogy a vállalkozó nem írhat, javíthat bele az okmányba (mert akkor a közokirat-hamisítás bűncselekményét követi el), másrészt azt, hogy az abban szereplő adatokat az ellenkező bizonyításáig mindenki hitelesnek köteles elfogadni, azokra nézve más igazolás, bizonyítvány az egyéni vállalkozótól nem kérhető. Azt, hogy a vállalkozói igazolvány birtokában lévő személy jogosult végezni az abban feltüntetett tevékenységet (a vállalkozási jogának igazolására) a személyi igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más hatósági okmány (jogosítvány, útlevél) is szükséges. A vállalkozói igazolvány emellett úgynevezett "B" kategóriás biztonsági okmánynak minősül, ami azt jelenti, hogy egyes főbb alkatrészeit a hamisítás ellen védeni kell. Az igazolvány törzslapból és – amennyiben a vállalkozónak több tevékenységi köre vagy telephelye van – pótlapokból áll. A vállalkozói igazolványt személyesen a vállalkozónak kell átvennie azt követően, hogy személyazonosító igazolvánnyal vagy személyazonosságot igazoló más hatósági okmánnyal igazolta személyazonosságát.
Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához – a mezőgazdasági termelő tevékenységet, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást kivéve – csak egyéni vállalkozói igazolványra van szükség. Adójogi szempontból egyéni vállalkozónak számít az a magánszemély is, aki egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat, illetve az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó is. Ezekben az esetekben vállalkozói igazolványra nincs szükség, de a felsorolt tevékenységek gyakorlásának feltételeit külön jogszabályok tartalmazzák (meghatározott iskolai végzettség, kamarai nyilvántartásba vétel stb. ). A vállalkozói igazolványt egy, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet kérni a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodában. A vállalkozói igazolványt az okmányiroda adja ki, és az igazolvány kiadása csak abban az esetben tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik, azaz nem felel meg az előírt követelményeknek a vállalkozni kívánó magánszemély, vagy hiányzik valamely engedélye.
Meghatalmazott nem veheti át az okmányt. Az igazolvány átvételére egy évig van lehetőség, egy év után azt az illetékes okmányiroda megsemmisíti azt.