Elhunyt Kálmán László Nyelvész
Mondattan I. Budapest, 2001. Szerkesztette: Kálmán László Kálmán László–Rádai Gábor: Dinamikus szemantika; Osiris, Bp., 2001 (Osiris könyvtár Tertium non datur) Konstrukciós nyelvtan, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISBN 9638609079 [8] Kálmán László-Trón Viktor-Varasdi Károly, Lexikalista elméletek a nyelvészetben, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 9639372293 Kálmán László és Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. ISBN 9789637094651 Magyar nyelv; szerk. Kálmán László, Kerner Anna; Raabe, Bp., 2006 (Tanári kincsestár) Kálmán László–Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba; 2. bőv. kiad. ; Tinta, Bp., 2007 ( Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 48. ) Papers from the Mókus conference; szerk. Kálmán László; Tinta, Bp., 2008 ( Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 84. Meghalt Kálmán László nyelvész - Kibic Magazin. ) Orsós Anna–Kálmán László: Beás nyelvtan; MTA Nyelvtudományi Intézete–Tinta, Bp., 2009 ( Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 97. ) Publikációk [ szerkesztés] Interjúk [ szerkesztés] Kálmán László, a nyelvész, 2007. július 12.
- Meghalt Kálmán László nyelvész - Kibic Magazin
- Meghalt Kálmán László nyelvész, műsorvezető | Media1
- Kálmán László (nyelvész) – Wikipédia
Meghalt Kálmán László Nyelvész - Kibic Magazin
Ahelyett, hogy elismernék, hogy sokféleképpen elemezhető, szemlélhető jelenségekről van szó, amiknek sokszor éppen ebben rejlik az érdekességük, fontosabbnak tartják, hogy az iskolai »tananyag« (és persze a pedagógus, aki azt közvetíti) az »igazság« letéteményese legyen, hiszen minek tanulnánk meg olyasmit, ami nem is biztos, hogy »igaz«? Az egész iskola és a tanulás fogalmának átértékelésére lenne szükség ahhoz, hogy ezt a szemléletet leválthassuk arra, ami a tudományéhoz közelebb áll. " Kálmán László Kókusz kutyájával együtt a szerkesztőség rendszeres kedves vendége volt. Meghalt Kálmán László nyelvész, műsorvezető | Media1. Szomorúan búcsúzik tőle a Qubit szerkesztősége.
Meghalt Kálmán László Nyelvész, Műsorvezető | Media1
Mi a baj Trianonnal? Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk. Sportos rítusaink Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket? Horvát István csalafintaságai 2. Magyarok a Paradicsomban Isten első teremtménye, Ádám magyarul szólott oldalbordájához, Évához: adám néked az almát, s Éva megevé azt. Állítólag Horvát István találta ki ezt a butaságot. De ez nem igaz. Százasak vagyunk? Kálmán László (nyelvész) – Wikipédia. Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk. Császári paranccsal mindnyájoknak bebaszni Budenz kabátlopási ügye Hogyan keveredett Budenz kabátlopási ügybe? Ki fordította először Arany Jánost üzbégre? Mi volt Vámbéry nagy bűne, és kiknek akart bebaszni? Keletre magyar!
Kálmán László (Nyelvész) – Wikipédia
Szerintem kérdezd meg az egyetemeden is a hivatkozást. 5 Molnár Cecília 2013. április 21. 08:54 @knauszi: Én sem látom értelmét. Csak azért írtam bele, mert annó a főiskolán ezzel magyarázták, és szigorúan megköveteltették velünk, oktatókkal, hogy várjuk el. Az egész tényleg tök értelmetlen. A te megoldásod sokkal jobb, illetve az, hogyha a MATARKA vagy más tart fenn repertóriumot egy bizonyos állapotból (mint ahogy a cikkeivel). 4 Sultanus Constantinus 2013. 13:08 Egyetértek az előttem szólókkal, az a baj, hogy az interneten semmi sem állandó, ha már valami 2-3 éve elérhető ugyanazon a helyen, az már csodaszámba megy. Vannak persze kivételek, de sajnos ugyanez igaz a különböző archiváló webhelyekre is: jártam már úgy, hogy éppen egy ilyen szolgáltatás vált elérhetetlenné több hónapra. Ez hatványozottan igaz a YouTube-ra és a hasonló megosztóoldalakra. Megoldás lehetne, amit "knauszi" ír, csak nem minden oldal tartalmát lehet elmenteni, mivel a legtöbb már automatikusan generált tartalom, vagyis egy program állítja elő valós időben a webhely megtekintésekor, adatbázisokat felhasználva, és ezek a tartalmak nem menthetőek el.
Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatta 1991-től 2000-ig. Ezután egy éven át ismét külföldön folytatta munkáját docensként Amszterdamban, számítógépes nyelvészet szakon 1992-ig. Az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docensi kinevezését 1994-ben nyerte el, 2000 és 2002 között a budapesti Mindmaker Ltd. alkalmazta tudományos főmunkatársként. Részt vállalt a Nemzeti Digitális Archívum munkájában a szemantikai munkacsoport tagjaként és az Erasmus Kollégium vezető tanáraként, 2005-től az Erasmus Kollégiumi Tanács tagja is volt. Angol, francia, spanyol, holland, német és orosz nyelven beszélt. Számos tudományos publikáció, nyelvészettel kapcsolatos könyv fűződik a nevéhez.