Ókori Görög Hajviselet
A ruhán geometrikus minták figyelhetők meg. A krétai öltözékek általában véve is derékra szabottak voltak a férfi és női ruhákat tekintve egyaránt. A férfiak öltözéke egyszerűbb volt, a rövid nadrághoz hasonlító ágyékkötőjüket öv tartotta, a felsőtestük szabadon maradt. Hidegebb időben rövid bőrköpenyt is hordtak. Egyes freskókon térdig érő széles, zsákformájú nadrágokat is látni. Az öltözék leggazdagabban díszített része az öv volt. Ünnepi alkalmakkor színes, dekoratív köpenyt hordtak. A hajuk, akárcsak a nőké, hosszú, vállra omló. A fejükön kis, turbánszerű fejfedőt hordtak. A lábukon szandált viseltek, amit a bokán zsinórral erősítettek meg, vagy magas szárú cipőt viseltek. Sok ékszert: karkötőt, nyakperecet viseltek. Ókori egyiptomi öltözködés – Wikipédia. A női öltözködés jellemzője a lefelé harang alakúan vagy kúpszerűen bővülő szoknya, mintája keresztben csíkos, vagy fodros díszítésű. Sokszor viseltek hozzá kis kötényt. Állógalléros mellényük a felsőtestet szabadon hagyta. Ha sportoltak, akkor ágyékkötőt viseltek, amin néha színes szalagok lógtak.
- Ókori egyiptomi öltözködés – Wikipédia
- Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Mint a Duna hossza… - hajzattörténeti érdekességek
Ókori Egyiptomi Öltözködés – Wikipédia
Egyébként csak kiegészítője volt a görög ruházatnak, amit a khitón felett hordtak. A fiatalok és a filozófusok egyetlen darabként is hordták, körülcsavarták a testükön, majd a hosszabb részt átvetették a vállon és a lelógó anyagot a bal karon tartották. Nők ritkábban hordták a hümationt, és akkor is betakarták vele a fejüket. A khlamüszt utazók és fiatal férfiak hordták, nők csak ritkán. Ezt a ruhadarabot a vállukra terítették és összekapcsolták az áll alatt, de előfordult, hogy a hónalj alatt vezették, és az egyik vállon rögzítették. Ritkán a khlamüsz volt az egyetlen ruhadarab, amit viseltek. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Szilvitzky: 26. oldal ↑ Szilvitzky, 28. oldal ↑ a b Szilvitzky, 29. oldal Források [ szerkesztés] Szilvitzky Margit: Az öltözködés rövid története. Corvina, Budapest, 1970 ISBN 963 13 1605 X KRÉTA és MÜKÉNÉ • ÓKOR • Divattörténet., 2011 [last update]. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Mint a Duna hossza… - hajzattörténeti érdekességek. (Hozzáférés: 2011. december 11. ) GÖRÖGÖK • ÓKOR • Divattörténet., 2011 [last update].
Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Mint A Duna Hossza… - Hajzattörténeti Érdekességek
Különböző társadalmi szintű férfiak és nők ruházatát ábrázolja az ókori egyiptomi sírban talált freskó. Az ókori Egyiptom öltözködési szokásai. Egyiptomi Óbirodalom és Középbirodalom [ szerkesztés] A férfiviselet legfőbb darabját a test köré tekerték majd csomóra kötötték. A nők legfőbb ruhadarabja a pántokkal megtartott, egyenes nehézruha volt. Ez az egyszerű öltözék az Ó- és Középbirodalomban is minden társadalmi osztály ruházata volt. Tulajdonképpen egy hengeres ruhadarab, amely a mell alatt kezdődött, és széles szalaggal rögzítettek vállban. Szinte mindig fehér, és a díszítése is ritka. Anyaga lenvászon. Gyapjú is valószínűsíthető, mivel azonban sírmellékletbe állati eredetű dolgokat tilos volt elhelyezni, kevéssé ismert. A szolgálók gyakran viseltek színes, geometrikus mintájú szoknyát. Télen és a hűvös estéken nagykendőt, köpenyt terítettek magukra. Ilyen azonban ritkán látható a sírfestményeken, feltehetőleg, mert jó időre számítottak a túlvilágon. Nehéz, izzasztó vagy piszkos munkákhoz a férfiak kötényt, vagy ágyékkötőt viseltek, a nők rövid szoknyát vettek fel.
Anthony van Dyck: Sámson és Delila Napjainkban ez a történet fordítva játszódhat le, hiszen a nők haját csodálják a férfiak, akik, ha tisztában vannak a hajukban rejlő lehetőségekkel Sámsonhoz hasonlóan sok mindent elérhetnek. A hosszú haj segítség lehet a flörtölésben; de aki azt szeretné, hogy komolyan vegyék, a legjobb ha kontyba köti a haját. Hajviselethez kötődő régi korok szokásai Gilgames, Uruk királya- szobor babilóniai birodalomból Egyiptomi előkelő paróka Azonban a haj nem csak a nemiség egyik szimbóluma, nőiességünk-férfiasságunk mutatójával hozható összefüggésbe, hanem a személyes szabadsággal, méltósággal is kapcsolatban áll. A hosszú hajat a már a legrégibb népek is természetes dísznek tekintették, a régi egyiptomiak azonban teljesen lenyírták hajukat; az előkelők parókát viseltek; az asszír és babilóniai királyok pedig varkocsba fonták a hajukat. Egy zsidó nő számára nem volt nagyobb meggyalázás, mint hajának levágása, hiszen a haj lenyírása volt a rabszolgaság jele vagy az erkölcstelen életmód miatti megbélyegzés is.