Fehérkő Vára, Kereki Vár - Slow Life Balaton
1/2 fotó 4. 5 2 értékelés alapján Bemutatkozás A vár tereprendezés és építkezés miatt nem látogatható előreláthatólag 2022 nyaráig! A Kereki községben található Fehérkő vára egy 280 méter magas dombon helyezkedik el. A somogyi dombok között megbújó középkori várnak napjainkban már csak a maradványai láthatóak. Építésének idejéről pontos információk nem ismertek, valamikor a 14. század elején épülhetett. Vendégértékelések Fehérkő vára értékelése 4. 5 a lehetséges 10-ből, 2 hiteles vendégértékelés alapján. 100%-a ajánlaná barátjának 1 órás program a látogatók szerint Egész évben érdemes idelátogatni Csak hiteles, személyes tapasztalatok alapján értékelhetnek a foglalók Több tízezer hiteles programértékelés az oldalunkon! Fehérkő vára - Wikiwand. 1 " 500 métert másztunk felfele és a várnál a következő felíratú tábla fogadott minket... ÉPÍTÉSI TERÜLET, BELÉPNI TILOS!!! Ezt azért kiírhatták volna a domb aljában is... Egyébként amit tudtunk látni belőle az No10... Jelen állapotában senkinek nem ajánlom!!! " Szabó Zoltán - család kisgyerekkel (7 hónapja) 8 A látogató nem adott meg szöveges értékelést.
Fehérkő Vára - Wikiwand
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki. Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Hunyadi Mátyás király halála után a Dunántúlra betörtek Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai, akik Szombathely, Veszprém és Székesfehérvár városai mellett bevették a kicsiny Kereki várát is. A következő esztendőben sikerült Kinizsi Pálnak és Báthory Istvánnak visszafoglalnia a "Fekete Sereg" segítségével. Majd sokáig romokban hevert, mivel a dúsgazdag Báthoryak nem lakták épületeit, csak a lakosságtól behajtott adók voltak számukra fontosak. Változás sorsában csak 1530-ban állt be, amikor Perneszi Ferenc nemes úr megvásárolta és felújíttatta épületeit. Nem sokáig örülhetett azonban új rezidenciájának, mert a korabeli feljegyzések szerint 1543 körül a környékbeli keresztény végvárak katonasága felrobbantotta védőműveit, nehogy a rohamosan terjeszkedő török hódítók befészkeljék magukat ide. Nem szerepelt a török hódoltság másfél évszázados csatározásaiban a fent említett okból, omladozó maradványainak nagyobbik részét 1830-ban a helyi plébániatemplom, majd 1920 körül egy közeli vadászkastély építéséhez bontották le.