Tolerancia – Wikipédia
Tolerancia – Wikipédia
Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmazhassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ez senkinek, hogy senkit fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanításért, mert az hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon. " Felhasznált és ajánlott irodalom Magyarország története III. (Szerk. : R. Várkonyi Ágnes) Akadémiai K., Bp. 1985 Erdély története I. : Makkai László, Mócsy András) Akadémiai K., Bp. Tolerancia – Wikipédia. 1986 Bitskey István: Hitviták tüzében Gondolat K., Bp. 1978 Tanulmányok Erdély történetéről (Szerk. : Rácz István) Csokonai K., Debrecen, 1988 Péter Katalin: Papok és nemesek Ráday Gyűjtemény Bp., 1995 Barta Gábor: Az Erdélyi Fejedelemség születése Gondolat K., Bp. 1984 Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945 Gondolat K., Bp. 1985
ValláSi TüRelem | Sulinet HíRmagazin
A tolerancia három együtt érvényesülő kritériuma [ szerkesztés] konfliktustűrő képesség a jogegyenlőség elfogadása az erőszak elutasítása A tolerancia éve és nemzetközi világnapja [ szerkesztés] Az ENSZ nevelésügyi, kulturális és tudományos világszervezete, az UNESCO kezdeményezésére, 1995 a tolerancia éve volt. Ekkor nagyszabású kampányt indítottak a tolerancia jegyében. Ebből nőtte ki magát a tolerancia nemzetközi világnapja (International Day of Tolerance), amely évenkénti alkalom arra, hogy felhívja a figyelmet a tolerancia-hiány napjainkban okozott problémáira, tehát az intolerancia veszélyeire, illetve a tolerancia szükségszerűségére mind a tagállamok, kultúrák, vallások békés együttélése, mind a hétköznapi társas kapcsolataink érdekében. Az ENSZ Közgyűlése, az 1996. december 12-i 51/95-ös számú határozattal hivatalosan is felszólította a tagállamokat, hogy november 16-án tartsanak tolerancia napot. Szinonimák [ szerkesztés] tűrés béketűrés türelmesség megértés türelem Lásd még [ szerkesztés] Pacifizmus Lojalitás Vallásszabadság Kettős mérce Diszkrimináció Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata Szabad véleménynyilvánítás Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Gyires K., Fürst Zs.
Ezért sem indokolt a "koronás forradalom" kifejezés alkalmazása, mert ugyan számos reformot vezettek be a felvilágosult abszolutista uralkodók, de kerültek minden alapvető politikai rendszerbeli változást. Saját hatalmuk megerősítését, illetve vetélytársaik gyengítését, támadásaik kivédését szolgálta az államrezon (államérdek) elmélet alkalmazása is. A felvilágosult abszolutizmusok uralkodói azt vallották, hogy minden (politikai, társadalmi, katonai, kulturális stb) változásnak az állam érdekeit kell szolgálnia. Ebből is kitetszik, hogy az államrezon elmélete, vagyis az államnak, mint akár a társadalom egészétől, az egyes embercsoportok érdekeitől elkülönülő, önálló szervezetnek a fennmaradásához, megszilárdulásához és továbbfejlődéséhez fűződő érdek határoz meg minden változtatást. A porosz sereg Mindent egy kézbe Ahhoz, hogy az uralkodók a hatalmat centralizálják, mindenekelőtt a közigazgatási és hivatalnokrendszert kellett központosítaniuk, valamint kellően hatékony hadsereget kiépíteniük.