Körmend Batthyány Kastély

A mai kastély helyén álló első, erődített épület említése 1459-bõl származik, és a 16. században négy, kör alakú saroktorony által meghatározott négyszög alaprajzú vár állt itt. A 17. század során többször átépítették, legjelentősebb építkezés 1650 körül folyt, amikor a kor kiváló olasz hadmérnökének Filiberto Lucchesének a tervei alapján új szárnyak épültek a sarokbástyák közé. A középkori várkastély barokk palotává formálása az 1730-1740-es években történt, Donato Felice de Allio császári és királyi építész tervei alapján, megtartva a sarokbástyák által meghatározott alaprajzi adottságot, déli oldalon pedig melléképületekkel zárt elõudvart kialakítva. 1799-1810 között klasszicista szellemben újjáformálják a kastélyt, amely elsősorban a homlokzatokat és a tetőt érintette. Az épület képe azóta csak az 1960-as években történt helyreállításkor változott, amikor középkori részleteket tártak fel és mutattak be a homlokzatokon. A Batthyány család 1764 óta Batthyány-Strattmann hercegi címmel 1606-tól közel 350 évig volt kizárólagos birtokosa a településnek.

Körmend ékessége, a hercegi Batthyány-Strattmann kastély, az ország egyik legjelentősebb műemlék együttesinek egyike. 2021-ben új kiállítótérrel, benne új állandó kiállítással bővült a körmendi Batthyány-Srattmann László Múzeum; a Szalon és ebédlő a Batthány-kastélyban címet viselő tárlat. Körmend ékessége, a hercegi Batthyány-Strattmann kastély, az ország egyik legjelentősebb műemlék együttesinek egyike, amely az óbudai Zichy-kastély, a ferődi Esterházy-kastély, a gödöllői Grassalkovich-kastély és a keszthelyi Festetics-kastély mellett egyik a magyar kastélyépítészetet leginkább reprezentáló, kiemelt jelentőségű építészeti alkotás. A körmendi Batthyány-Strattmann hercegi kastély második emeletén található két helyiségben enteriőröket mutat be a múzeum. Az első terem egy szalont, a második, bástyában kialakított szoba pedig egy ebédlőt idéz meg a 19. század utolsó negyedéből. A második világháború végén és a szovjet megszállás idején a körmendi kastély berendezési tárgyai elpusztultak, eltűntek, egyetlen eredeti bútor sem maradt meg, ezért a kiállításon egy lehetséges rekonstrukció látható, amely - ugyan nem Batthyány-bútorokkal - felidézi az 1883-1914 között élt Batthyány-Strattmann Ödön herceg korát.

A délre néző főépület mellett közvetlenül egy periodikusán változó tárlatú múzeum áll. Előtte keletről a 2003-ban bezárt cipőgyár, benne a földszinten Cipőmúzeum, a többi részével kapcsolatban jelen pillanatban pontosabbat nem lehet tudni. A nyugati épület a színház, amiben időszakosan műsorfutás van. A földszintjén bár, biliárd, hétvégenként pedig diszkó vagy koncert zajlik. A déli főkapu melletti épületben foglal helyet a Gyermekkönyvtár. A kastély szomszédságában keletre található a Várkert. Három bejárata van. Az egyik a 8-as útról, de ezt nehéz észrevenni, és ha ez meg is történik, még nehezebb parkolni ott. Legfeljebb ha visszafordulunk, és a szomszédjában található lakótelepi parkolóba állunk be. A másik szintén a 8-asról nyílik, ha Budapest felől jövünk, akkor még az első lámpás kereszteződés előtt balra, az ételbárnál keresssük. A harmadik és egyben a legpraktikusabb az, ha a kastély-együttest dél felé hagyjuk el és a kijáratnál balra vesszük az irányt. A gondozottság terén és a padok számát tekintve lehetne mit tennie a város vezetőségének, de ennek ellenére is érdemes körbesétálnunk benne.

A továbbiakban úgy lehet leginkább megismerni a várost, ha körbejárjuk a négy templomát. Kezdvén az egyemeletes, barokk stílusú római katolikussal a Rába folyó mellett. Ha elindulunk a kastélyból déli irányban a híd felé (mint tettük fentebb), jobbra hamar elő is tűnik. Innen északra indulva az egymással párhuzamos és szomszédos utcákban lévő, egyaránt a XVI. század második felében épült neogótikus stílusú evangélikus és késő-barokk formanyelvű református templomok szinte adják magukat. A negyedikre, érintvén a Sportcsarnokot is, az utóbbi években épült második római katolikusra már nehezebb rálelni. De ha elértük a Vasútállomás épületét és ott a szemünkbe tűnő felüljárón átmegyünk, akkor kelet felé indulva hamar felfedezzük. Amennyiben Szombathely felől jövünk vonattal, akkor e templommal jobb oldalt fogunk találkozni. Körmend köztéri szobraira is e módszerrel találunk a leghamarabb. Sőt így útba esik a Fő tér is, ami nagyjából a főparkoló, egy kellemes parkocska üldögélni-nézelődni, körben az épületek.

A körmendi kastély a család hatalmas értéket képviselő, a kortársak által nagyra értékelt gyűjteményeinek is helyet adott. Az orosz dúlástól a könyvtár és a levéltár jórészét sikerült megmenteni, de a műgyűjteménynek csak a töredéke maradt fenn. Az épület belső tereit pedig az iskolai, kollégiumi használat miatti átalakítások, födémcserék stb. rombolták 1992-ig. Fotó:

A közelben számos fontos intézmény emelkedik: könyvtár, városháza, bank, mozi, posta, pizzéria, boltok stb. Innen a sétálóutcán végigmenve ismét a 8-ast találjuk, amin hamar gyógyszertár, áruház, étterem, rendőrség stb. tűnik elő. A többi már az idelátogatóra van bízva. Dr. Batthyány-Strattman László és a múzeum Vas megye Közgyűlése a 2005-ös évet a város leghíresebb szülötte nyomán Batthyány-évnek nyilvánította. Sőt a helyi múzeum felvette a hercegorvos nevét. Ebben közrejátszott az is, hogy 2003. márciusában II. János Pál pápa boldoggá avatta dr. Batthyány-Strattman Lászlót, a "szegények orvosát". Az 1869-1930 között élő hercegorvos a húszas években sok száz sanyarú életkörülmények között élőt gyógyított meg. Körmend 400 éve került a Batthyányak birtokába, ennek apropóján állandó kiállítás nyílt a kastélyban. A főépületben a monumentalitásában és díszítettségében egyaránt lenyűgöző lépcsőzeten jutunk oda. Az első emeleten található tárlat ugyanis már a folyosón kezdetét veszi. Itt egy visszafogott mintázattal ékes kályha és egy, a XIX.