Ázsia Éghajlata, Növényzete, Vízrajza - Youtube
Ázsia vízrajza 2. autor Ffgyrs2019 181. Ázsia országai 76. Ázsia határai Felszíni formák, a térkép vizei Anagram autor Mcgalagony Szövegértés Ázsia térkép autor Csongieszinger van-volt-lesz birtokos szerkezet MOK 1-2 Vocab. Nasumične karte autor Ritaradkemail Ázsia a leg-ek kontinense autor Martinekagi Iroda autor Nagyzsofia440 térkép Pronađi reč autor Anoniman autor Henikovacska Ázsia keresztrejtvény Ukrštenica autor Edem1997edem autor Beregszaszine1 autor Foldvarine1 2. Ázsia - Tananyagok. osztály autor Tusoreva Tudomány autor Kardosne TANAK Földrajz 6. osztály 7. autor Norabess99 autor Ldedinszki autor Nagymarietta18 Természettudomány Környezetismeret: Térkép Nasumični točak autor Majsaiagi autor Csonka68 autor Papreni Térkép kvíz autor Nagyrozalia
05.3. Ázsia Vízrajza - Földrajz
Ázsia éghajlata, növényzete, vízrajza - YouTube
Ázsia Vaktérkép
Észak-Ázsiában a legnagyobb folyók az Ob, a Jenyiszej, a Léna és az Amur. Főleg a közlekedésben és a villamosenergia-termelésben jelentős a szerepük. Közép-Ázsia nagy kiterjedésű területeiről egy folyó sem ömlik a tengerekbe és az óceánokba. Az ilyen térségeket lefolyástalan területeknek nevezzük. A folyók tavakba torkollnak – amelyekből egy további folyó sem szállítja a vizet a tengerbe –, néhol pedig fokozatosan a sivatagban tűnnek el. Egyes ilyen tavak sós vizűek, és a térképen a kék szín más árnyalatával különböztetik meg őket. Ázsia lefolyástalan területein a folyók ilyen példája az Amu-darja és a Szir-darja, amelyek az Aral-tóba torkollnak. A kontinensnek kevés tava van, azok is főként a lefolyástalan területeken találhatók ( Kaszpi-tenger, Aral-tó, Balkas-tó, Lop nor-tó, Iszik-köl stb. ). Európa és Ázsia határán terül el a világ legnagyobb tava, a Kaszpi-tenger, melynek vize sós. Ázsia Vaktérkép. A múltban a világóceán része volt. A Bajkál-tó a világ legmélyebb tava, legmélyebb pontján 1642 m mély.
ÁZsia FolyóI - Tananyagok
10. Elő- és Hátsó-Indiában az elzártabb medencékben, a magasfennsíkok területén a trópusi övezet átmeneti övének szavanna éghajlata is képviselteti magát. 11. Elő- és Hátsó-India a tipikus trópusi övezetbe tartozó, trópusi monszun éghajlat területe. 12. Indonézia területét és Maláj-félsziget partvidékét a trópusi övezet egyenlítői övének egyenlítői éghajlata jellemzi. 13. Az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer magashegyláncaiban, Belső-Ázsia magashegyvidékein, magasfennsíkjain (Tibetben, Pamírban) a hegyvidéki övezetesség intrazonálisan mindenütt jelen van a hegyvidéki éghajlatával. Ázsia folyói Észak-Ázsia folyói a Jeges-tenger vízgyűjtő területéhez tartoznak. Az Ob-Irtis ikerfolyó, a Föld 5. Ázsia folyói - Tananyagok. leghosszabb (5570 km), Ázsia 2. legjelentősebb folyamrendszere. A Nyugat-szibériai-alföld vizeit vezeti le a Kara-tengerbe, tölcsértorkolattal. Az Ob az Altájban ered két forrásággal. Az Irtis, az ikerfolyó hosszabb, bővizűbb része, a Mongol-Altájból fut le. A Jenyiszej-Angara-Szelenga a Föld 6., Ázsia 3. leghosszabb folyam-rendszere, ugyanakkor Ázsia legnagyobb vízgyűjtőjével (3, 1 millió km2) rendelkezik.
ÁZsia - Tananyagok
5. Kis-Ázsiában az Anatóliai-magasföldön, Belső-Ázsiában az Altájon túl Mongóliában és Kelet-Kínában a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övének száraz kontinentális éghajlata az uralkodó. 6. Belső-Ázsia elzárt medencéiben (Takla-Makán, Tarim, Dzsungária, Góbi), valamint a Kaszpi-tenger K-i felétől a Kopet-dag és a Pamír előteréig, ill. a mongóliai félsivatagok területéig, a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övébe tartozó, mérsékelt övezeti félsivatagi, sivatagi éghajlat jellemző. 7. Ázsia vízrajza térkép. A Földközi-tenger partvidéke és a Fekete-tenger partvidéke mentén a mérsékelt övezeti meleg-mérsékelt övi (szubtrópusi övi), mediterrán éghajlat a meghatározó. 8. Eurázsia K-i oldalán: a Kínai-alföldön, Japán középső részétől D-re, Dél-Koreában, a mérsékelt övezet meleg-mérsékelt övének (szubtrópusi övének) másik változata, a mérsékelt övezeti monszun éghajlat (= szubtrópusi monszun éghajlat) alakult ki. 9. Dél-Ázsia nagy kiterjedése miatt a trópusi övezet nagy területen érvényesül. Az Arab-félszigeten, Irán D-i részén és a Thar-sivatagban, a trópusi övezet térítői övi sivatagi, félsivatagi éghajlata jött létre.