Ida Regénye - Youtube
A zárdában nevelkedett, édesanyját korán elvesztő Ida és a családcentrikus festőművész Csaba kapcsolatát sokáig nem nevezhetnénk romantikusnak, sokkal inkább lengi körül őket egy leendő tragédia árnya. Ida és Csaba is olyan értékeket hordoznak magukban, amelyeket méltán tisztelhetnének vagy akár szerethetnének is egymásban, de a kényszerházasságuk létrejöttének okát nem tárják föl egymás előtt, így a köztük lévő érdemi és érzelmi kommunikáció folyton ellehetetlenül. Kosztolányi Dezső regényei is ebben az évtizedben keletkeznek, és bár mint lélektani regény az Édes Anna sötétebb vizekre evez, mint a romantikus Ida regénye, az emberismeret mélysége és ábrázolása nem áll távol egymástól a két regényben. Gárdonyi Géza: Ida regénye – Jelenet a filmből. Szereplők: Venczel Vera és Oszter Sándor Gárdonyi Géza Ida regénye című műve alapján játékfilm készült 1934-ben Székely István rendezésében. Bemutatásakor az ismeretlen kritikus lelkesen méltatta a filmet a Nyugat hasábjain: "Végre az első magyar film, amely átcsúszik az objektív kritika vizsgáján. "
Gárdonyi Géza: Ida Regénye - Könyv
"Gárdonyi sohasem nyomja meg a tollát. Nem is ír. Ő mint álomlátó, mint a valóság rémes álmának könnyekben mosolygó látnoka, szinte maga elé beszél. Bár éppen nem a látomások hevült s hangos nyelvén. Hanem csak halkkal, nyugodtan. Mondata sohsem liheg Pythia-módra, hanem inkább meleg, domború, lassan lélekző emberi kebelhez hasonlatos ez a mondat, melynek szó-bordái alatt a sziv hevesen dobog. " (Hatvany Lajos, 1923. ) Gárdonyi Géza Gárdonyi Géza neve olyan szorosan összefonódott az Egri csillagok című regényével – amit talán nevezhetünk a magyar irodalom legismertebb könyvének –, hogy azt gondolhatnánk, a többi művének nincs szüksége egyáltalán hírverésre. A valóság viszont az, hogy Gárdonyi Géza összességében nem jött ki túl jól ebből az egyregényes népszerűségből. A 12 évesen kötelezően elolvasandó nagyregény már évtizedekkel ezelőtt túl nagy falatnak bizonyult a legtöbb ifjú olvasó számára, és továbbra sem esik egybe ezen korosztály valós érdeklődésével. Kivételek mindig vannak. Van, aki annak idején "falta" Vicuska és Gergely kalandos történetét, de a híres-neves csatajeleneteknél, leírásoknál sokan küzdenek azzal a kísértéssel, hogy tovább lapozzanak.
Gárdonyi Géza: Ida Regénye
Gárdonyi Géza: Ida regénye, Scolar, Budapest, 2021 Ó Péter borkereskedő minél hamarabb férjhez szeretné adni lányát, kinek zárdai nevelése éppen csak véget ért. Apróhirdetést ad fel, a leendő férjnek 300 ezer koronát ajánl. Balogh Csaba újságíró (festő) jelentkezik a hirdetésre, hiszen a családi birtok megmentéséhez sürgősen pénzre van szüksége. Az a nő, aki apróhirdetések útján keres házasságot, már ezzel a cselekedetével dokumentálja, hogy nem boldogságot keres, hanem csak férjet… Ida fiatalkorát a zárdában töltötte, erkölcsös és konzervatív nevelők között, így mikor hazaköltözik apjához, nehezen tudja elviselni annak kicsapongó és titokzatos életmódját. Menekülne otthonról, azt hiszi, nincs más választása, így belemegy a házasság megkötésébe. Csaba újságíróként keresi kenyerét a századforduló polgárosodó Budapestjén. Testvére és annak férje vezeti a család ősi birtokát, ám egy szerencsétlen kimenetelű kártyaparti végén a sógor elveszti az uradalmat. Csaba segíteni szeretne nővérén és annak családján, a különös házassági hirdetés pedig a legjobbkor jön.
Ó Péter viszont együttéléshez köti a hozomány nagy részének kifizetését, ezért Ida és Csaba "szerződést" kötnek: együtt élnek ugyan, de végig "idegenek" maradnak egymásnak, tartják a távolságot. Az ifjú pár Münchenbe költözik, ahol a fiatalasszony megismerkedik férje festő barátaival, és gyorsan beilleszkedik azok vidám életébe. Eközben a fiatalok akaratuk ellenére mind közelebb kerülnek egymáshoz, különösen az után, hogy Ida ihletésére Csabának sikerül megfestenie nagy művét, a Haldokló angyal t. Szerelmük kibontakozását félreértések gátolják: Csabának az gyanús, hogy miért is távolították el feleségét a zárdából, mert nem ismeri annak okát, Ida pedig férje húgára, Jolánra féltékeny, mert Csaba szeretőjének hiszi. Végül a fiatal pár visszatér Budapestre, ahol a tisztázódnak félreértések: Ida és Csaba végre valódi házasságban élhet… Adaptáció [ szerkesztés] A regényből 1934 -ben filmet forgattak Ágay Irén, Jávor Pál és Rajnai Gábor főszereplésével. A filmben a férfi főszereplőt nem Csabának, hanem Jánosnak hívják.