Föld Lakossága 2010 C'est Par Içi
Változóban van a vallások földrajza a világban. 2050-re a Föld lakossága 9, 3 milliárdra nő, ez a mostanihoz képest 35%-kos növekedést jelent. A keresztények száma ugyanilyen arányban, míg a muzulmánoké kétszeres arányban, 73%-kal emelkedik az amerikai Pew kutatási központ becslései szerint. Ezzel majdnem megelőzik a keresztények arányát. A vallások jövője című jelentés a termékenységi és az elhalálozási arányokon alapszik, de figyelembe veszi az elvándorlási hullámot és a vallási áttéréseket is. Ma a keresztények száma 2, 1 milliárd, 35 év múlva 2, 9 milliárdan lesznek, a világ lakosságának növekedéséhez hasonlóan 31%-át képviselve. A muszlimok száma 1, 6 milliárdról 2, 7 milliárdra nő, arányuk ezzel 23%-ról 29%-ra emelkedik. A hinduk száma is emelkedőben van 1 milliárdról 1, 4 milliárdra (34%) nő a számuk, a zsidók száma pedig 14 millióról 16, 1 millióra (16%) nőhet. Field lakossaga 2050 2017. A vallások aránya a buddhizmust kivéve nem változik. Az ateisták és az agnosztikusok száma 16%-ról 13%-ra esik vissza.
Föld Lakossága 250 Crf
Ugyanakkor ezek a természeti erőforrások állandóan csökkennek, beleértve a legfontosabb elemeket benne, a vizet, a levegőt és a talajt. Például amikor az ember elégeti a kőszenet, a kőolajat vagy a földgázt, akkor pillanatszerű gyorsasággal szabadítja fel azt a szenet, amelyet a természet évek százmilliói alatt megkötött. A természet kompenzáló tényezői pedig mára elégtelenekké váltak ahhoz, hogy ezt a drasztikus emberi beavatkozást ellensúlyozzák. " A Gazdasági és Békekutató Intézet jelentése 150 országot vizsgál a rájuk váró nehézségek szempontjából, és hogy miként tudnak az egyes államok szembenézni velük. Reményüket fejezték ki, hogy a most közreadott elemzés hatással lesz a segélyszállítmányokkal és fejlesztési programokkal kapcsolatos intézkedésekre, valamint nagyobb hangsúly kerül majd az éghajlatváltozás okozta hatások vizsgálatára is. 2050-re kilencmilliárd lesz a Föld lakossága | 24.hu. Nyitókép:
Föld Lakossága 2010 C'est Par Içi
Ez utóbbinak több mint 50 százaléka búzafehérje; ennek következtében válhatott néhány gabonaféle (búza, kukorica, rizs) alapélelmiszerré, ami azonban az élelmiszerek földrajzi homogenitásához, az étrend egyhangúságához, valamint táplálkozási egyensúlyhiányhoz vezetett. Nem véletlen tehát, hogy egyre fontosabbá válik olyan alternatív növényi és egyéb fehérjeforrások feltérképezése és vizsgálata, amelyek hozzájárulhatnak a növekvő számú emberiség fehérjeszükségletének kielégítéséhez, valamint kiegyensúlyozatlan tápláltsági állapotának kezeléséhez. Field lakossaga 2050 2019. A fehérjenövények egyik legfontosabb csoportját a nagy fehérje- (átlagosan 20-40%) és lizintartalommal rendelkező hüvelyes növények (pl. különböző bab-, és borsófélék, lencse) képviselik. A jó beltartalmi értékekkel, de alacsony fehérje-, és lizintartalommal rendelkező szántóföldi növények (pl. napraforgó, kukorica, rizs, búza) kéntartalmú aminosavakban gazdagok. A két növénycsoport pozitív beltartalmi értékeit figyelembe véve együttes alkalmazásukkal teljes értékű növényi fehérjét tartalmazó termékek fejleszthetők ki.
Field Lakossaga 2050 2017
A mikroalgák egyes fajai ugyanannyi fehérjét (2, 5-7, 5 tonna/ha/év) termelhetnek, mint más gazdag fehérjeforrások (pl. tojás, hús és tej stb. ). Ezen kívül szinte minden algafaj aminosav-mintázata is hasonló számos élelmiszer fehérje-mintázatával. Mindezek mellett a mikroalga-fehérjék jól emészthetők és viszonylag magas tápértékkel is rendelkeznek. A mikroalgák kiváló forrásai a különböző szerves szénvegyületeknek is, emiatt felhasználhatók egészségügyi kiegészítők, gyógyszerek és kozmetikumok előállításához. Föld lakossága 250 crf. Alkalmazhatják őket a szennyvíztisztításban, a légköri CO2 csökkentésében és a bioüzemanyagok gyártásában is. A mikroalgákból biotermékek széles skálája nyerhető ki: poliszacharidok, lipidek, pigmentek, fehérjék, vitaminok, bioaktív vegyületek és antioxidánsok. Mindezek mellett egyre fontosabb szerephez jutnak a takarmányozásban és az élelmiszeriparban is. Az 1950-es évek elején a mikroalgákat egyes ételek helyettesítésére használták és mint egysejtfehérjéket gyakran alkalmazták az alultáplált gyermekek és felnőttek étrendjében.
A népességnövekedés és a csökkenő természeti erőforrások miatt 2050-re több mint egymilliárdan kényszerülhetnek otthonaik elhagyására – áll a Gazdasági és Békekutató Intézet jelentésében. A jelentés rámutat arra, hogy becslések szerint a világ lakossága 2050-re mintegy 10 milliárdra növekszik majd, a természeti kincsekért és az üzemanyagért folytatott harc pedig éleződhet. A nemzetközi kutatóintézet, amely évente teszi közzé globális terrorizmus- és békeindexét, a jelentésben a fekete-afrikai, a közel-keleti és a közép-ázsiai térséget emeli ki, ahonnan vélhetően a legtöbben kényszerülhetnek otthonaik elhagyására. Európa érdeke, hogy Afrikában nőjön az életszínvonal. A kutatás leszögezi, hogy a migráció világszerte akár 1, 2 milliárd embert is érinthet, hozzátéve, hogy ez a szám 2019-ben körülbelül 30 millió volt. A tengerszint emelkedése már ma is kulcsprobléma, ezt a folyamatot mutatta be Ürge-Vorsatz Diána a ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének egyik alelnöke korábban az InfoRádióban. "Láttuk, hogy egy-egy hurrikán esetén Florida nagy része elárad, és polipokat találnak a garázsokban.