Ekkora Volt Az Egy Főre Jutó Gdp Vásárlóerő Paritáson Tavaly - Profitline.Hu
Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás tekintetében továbbra is a sereghajtók között vagyunk az EU-ban. Magyarországon volt a harmadik legalacsonyabb az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) 2019-ben az Európai Unióban – ez derül ki az unió statisztikai hivatalának kedden publikált jelentéséből. Az Eurostat által közzétett adatok szerint 2019-ben ez a mutató 6 százalékkal volt magasabb az euróövezetben, mint az uniós átlag (100 százalék). A tagországok közül Luxemburg szerepel az első helyen, ahol az uniós átlagnál 35 százalékkal magasabb egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás, a második helyen Németország (+22 százalék), a harmadikon pedig Ausztria (+18 százalék) áll a 2019-es adatok szerint. Magyarország gdp fo x contact. Az uniós átlagot a három országon kívül még hat tagállam haladta meg, Dánia, Belgium, Hollandia, Finnország, Franciaország és Svédország. Magyarországon az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az uniós átlag 65 százaléka volt 2017-ben, 2018-ban pedig 66 százalék, tavaly egy pontot emelkedett 67 százalékra.
Magyarország Gdp Fo.Com
Magyarország Gdp Fo X Contact
Magyarország egy főre jutó GDP-je 2017-ben az uniós átlag 68 százalékát érte el. A bajnok régiónk Közép-Magyarország (az uniós átlag 104 százalékával), aminek a hajtóereje a főváros (139 százalékkal), Pest megye egésze a gazdag agglomerációs települések ellenére inkább lehúzó erő (53 százaléka az uniós átlagnak a megyében az egy főre jutó GDP). A dél-dunántúli pangás ellenére a Dunántúl egésze 60 százalékon áll, ez Nyugat- és Közép-Dunántúl teljesítményének köszönhető (72, illetve 63 százalék). Bánát és Erdély fejlettebb, mint Magyarország nagy része Szinte minden tagállamra igaz, hogy a fővárosban és környékén a legmagasabb az egy főre eső GDP, kivéve Németországra, Írországra, illetve Olaszországra, ahol nem Romában, hanem Lazióban és környékén teljesít a legjobban a gazdaság. Keserű képet festenek a GDP-adatok: Románia már előttünk jár. Magyarországra is áll a szabály: v. ö. a fővárosi 139 százalékot az országos 68-cal. Ám az adatok azt mutatják, Budapest gazdasági ereje megkopott az erősödő versenyben: nemcsak Prága, Varsó és Pozsony, de Bukarest is elhúzott már Magyarország fővárosa mellett.
Magyarország Gdp Fo Métaux
Az uniós statisztikai hivatal nemcsak általánosságban követi a háztartások fogyasztását, hanem termékcsoportokra lebontva is. A tagállamok közt elég nagy eltérések figyelhetők meg az egyes termékcsoportokat illetően, volt, ahol mondjuk az alkoholos italokra jutó fogyasztási kiadások jelentősen nőttek (például Írországban és Spanyolországban), máshol jelentősen csökkentek (Horvátországban kiemelkedően). Emögött persze megint csak az egyes országban eltérő intézkedések, szabályozások, általános gazdasági helyzet húzódik meg, nem beszélve társadalmi tényezőkről. Magyarország gdp fo.com. Magyarországon egyébként 3, 7 százalékkal nőtt az alkoholos italok fogyasztási kiadása, ami egyáltalán nem kiugró adat. © Reviczky Zsolt Összességében a termékfőcsoportokat elnézve a magyar háztartások fogyasztási kiadásainak változása jórészt az uniós átlagnak volt megfelelő. És nem mellesleg az adatok azt a képet igazolják, ami a járvány kitörése után szubjektíven és részadatokból látható volt. Különösen drasztikus volt a vendéglátási és szálláshely-szolgáltatási fogyasztás visszaesése.
És ez nem valami pandémiás kilengés, 2014 óta már Románia is megelőzi Magyarországot. Amely nem is igazán közeledik az egy csoportot alkotó másik három visegrádi országhoz. Akik immár kiegészültek Romániával, sőt ami azt illeti, 2020-ban a román háztartások fogyasztása már mindhárom másik visegrádi országét is megelőzte, miután a cseh háztartások jelentős visszaesést szenvedtek el. Mindehhez persze hozzátartozik, hogy a román állam (egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt) fogyasztása ugyanakkor alacsony, csak a bolgár államét haladja meg. A magyar állam viszont többet fogyaszt nemcsak a románnál, hanem a szlováknál és a lengyelnél is. Világbank: a romániai GDP/fő idén először meghaladta a magyarországit : hungary. Mondhatni: uniós összehasonlításban a magyar állam jobban él, mint a magyar háztartások. Románia Szlovákiát már megelőzte, felkészül: Magyarország A GDP-re visszatérve, Magyarország gazdasági teljesítményére sem lehet különösebben büszke – azzal együtt sem, hogy a 2020-as 5, 1 százalékos visszaesés az uniós mezőnyben nem volt olyan rossz eredmény. Euróban számolva az egy főre jutó GDP mindez csak sereghajtó, hátulról az ötödik helyre volt elég.
Míg 2010-ben egy kétkeresős, kétgyermekes román házaspár egy hasonló magyar házaspár éves nettó keresetének 60%-át kereste meg egy év alatt (8 ezer, illetve 13, 6 ezer euró) addig ez a különbség 2020-ra jelentősen csökkent (83%-ra) (17, 7 és 21 ezer euró). Mindezt úgy, hogy a magyar háztartások keresetét a családi adókedvezmény növeli. A kétkeresős, gyermektelen családok esetében a román 2020-as érték 90%, tehát már csak 10% a különbség a magyar párok javára. Egy főre eső GDP: már Bukarest is elhúzott Budapest mellett - Qubit. Az előbbi indikátorok alakulásában fontos szerepet játszhat a népesség és azon belül is a képzett lakosság kivándorlásának alakulása. Tartós kivándorlás tekintetében Románia jelentősen megelőzi Magyarországot, az előbbit 2010 és 2019 között 2 millió, az utóbbit 350 ezer munkavállalási korú személy hagyta el. Tehát 9 év alatt Romániát ezer lakosra vetítve 10, Magyarországot 3, 5 munkaképes ember hagyta el. Ez a maradó lakosság szempontjából előnyös is lehet (munkahelyek szabadultak fel, illetve a hazautalt jövedelmek is segítik az otthonmaradt családtagok fogyasztását).