Arany János Fülemile
Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke. Életmódja [ szerkesztés] A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul. A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel. [1] A tojó nem énekel. Szaporodása [ szerkesztés] Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig ül. Érdekességek [ szerkesztés] Mária -képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Mozaik digitális oktatás és tanulás. Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják. Blaha Lujzát gyakran nevezik a nemzet csalogányának. A horvát 1 kunás érmének a fejoldalán található. Irodalmi alkotásokban – például Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiben – jelenik meg ez az énekesmadár.
Arany János Fülemile Vázlat
Történt pedig egy vasárnap, Hogy a fentírt fülemile Ép' a közös galyra üle, Azt szemelvén ki oltárnak, Honnan Istent jókor reggel Magasztalja szép énekkel: Megköszönve a napot, Melyre, im, felvirradott. A sugárt és harmatot, A szellőt és illatot; A fát, melynek lombja zöld, A fészket, hol párja költ, Az örömet, mely teli Szivecskéjét elteli; Szóval, ami benne él S mit körében lát, szemlél, Azt a pompát, fényt és szint, Mely dicsőség – Semmi kétség – Ő érte Jött létre Csupán ő érette mind! Elannyira, hogy Pál gazda, Ki gyönyörrel ott hallgatta, Így kiáltott örömében: "Istenem, uram Beh szépen Fütyöl ez az én madaram! " "Kendé bizony az árnyéka! Mert olyat mondok, hogy még a…" Hangzik átal a sövényen Egy goromba szó keményen. Arany jános fülemile vázlat. "Hát kié – pattogja Pál – Mikor az én fámra száll? " "De az én portámon zengett: Hogy illetné a fütty kendet! " Pál nem hagyja: őtet uccse! Péter ordít: ő meg úgyse! Többrül többre, szórul szóra, Majd szitokra, majd karóra, Majd mogorván Átugorván Ölre mennek, hajba kapnak; Örömére a szent napnak Egymást ugyan vérbe-fagyba, – Hanem a just mégsem hagyva.
Se ide nem, se oda nem Fütyöl a madárka, hanem (Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek. Milyen szép dolog, hogy már ma Nem történik ilyes lárma, Össze a szomszéd se zördül, A rokonság Csupa jóság, Magyar ember fél a pörtül... Nincsen osztály, nincs egyesség Hogy szépszóval meg ne essék, A testvérek Összeférnek, Felebarát Mind jó barát: Semmiségért megpörölni, Vagy megenni, vagy megölni Egymást korántsem akarja. De hol is akadna ügyvéd Ki a fülemile füttyét Mai napság felvállalja!? A fülemile – Wikiforrás. 1854.
Arany János Fülemile Műfaja
Történt pedig egy vasárnap, Hogy a fentírt fülemile Ép' a közös galyra üle, Azt szemelvén ki oltárnak, Honnan Istent jókor reggel Magasztalja szép énekkel: Megköszönve a napot, Melyre, im, felvirradott. A sugárt és harmatot, A szellőt és illatot; A fát, melynek lombja zöld, A fészket, hol párja költ, Az örömet, mely teli Szivecskéjét elteli; Szóval, ami benne él S mit körében lát, szemlél, Azt a pompát, fényt és szint, Mely dicsőség - Semmi kétség - Ő érte Jött létre Csupán ő érette mind! Elannyira, hogy Pál gazda, Ki gyönyörrel ott hallgatta, Így kiáltott örömében: "Istenem, uram Beh szépen Fütyöl ez az én madaram! " "Kendé bizony az árnyéka! Arany jános fülemile elemzés. Mert olyat mondok, hogy még a... " Hangzik átal a sövényen Egy goromba szó keményen. "Hát kié - pattogja Pál - Mikor az én fámra száll? " "De az én portámon zengett: Hogy illetné a fütty kendet! " Pál nem hagyja: őtet uccse! Péter ordít: ő meg úgyse! Többrül többre, szórul szóra, Majd szitokra, majd karóra, Majd mogorván Átugorván Ölre mennek, hajba kapnak; Örömére a szent napnak Egymást ugyan vérbe-fagyba, - Hanem a just mégsem hagyva.
Se ide nem, se oda nem Fütyöl a madárka, hanem (Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek. Milyen szép dolog, hogy már ma Nem történik ilyes lárma, Össze a szomszéd se zördül, A rokonság Csupa jóság, Magyar ember fél a pörtül... Nincsen osztály, nincs egyesség Hogy szépszóval meg ne essék, A testvérek Összeférnek, Felebarát Mind jó barát: Semmiségért megpörölni, Vagy megenni, vagy megölni Egymást korántsem akarja: De hol is akadna ügyvéd Ki a fülemile füttyét Mai napság felvállalja! ?
Arany János Fülemile Elemzés
Ezt követően a felek saját megoldásaikban megnyugodva, az egymás közötti további kapcsolatok lehetőségét megőrizve, elégedetten távoztak. Ami nagyon fontos: valódi megoldás született, amely mindkét fél szándékaival jelentős mértékben megegyezik és ezért mindkét fél érdekeit szolgálja a betartása, megvalósítása. Ezzel a Nyertes-Vesztes (vagy Vesztes-Vesztes) szereposztás Nyertes-Nyertessé alakult át. Arany jános fülemile műfaja. Ma már ez az eljárás - a mediáció, vagy közvetítés - mind az Európai Unió számos országában, mind az Egyesült Államokban a konfliktus kezelés és a jogrendszer elengedhetetlen része. Ennek segítségével rendeződnek családi viták, iskolák berkein belül generálódó tanár-tanár, tanár-diák, iskola(tanár)‑szülő ellentétek, gazdasági természetű viták és általában számos, nálunk még a peres eljárások kényszerpályájára futó konfliktus. Magyarországon is létre jött már a mediációs eljárások jogi alapja és számos szakember végzi a közvetítés munkáját. Sajnos a peres ügyekhez viszonyítva ma még elenyészően kevés a közvetítői eljárások száma, de az így született megoldások sokkal nagyobb arányban valósulnak meg, mint a bírósági ítéletek.
Pál azonban bosszút forral, És ahogy van, véres orral Megy panaszra, bírót búsít, S melyet a vérszenny tanúsít, A bántalmat előadja. Jogát, úgymond, ő nem hagyja, Inkább fölmegy a királyig Térden csúszva: de a füttyöt, Mely az ős diófárul jött, Nem engedi, nem! halálig. Nyomatékul egy tallért dob Az igazság mérlegébe. Mit a bíró csúsztat a jobb Oldalon levő zsebébe. Pétert se hagyá pihenni A nagy ártatlan igazság: Nem rest a bíróhoz menni, Hogy panaszát meghallgassák. Így s úgy történt, - elbeszéli, Övé a fütty, ő azt véli: Nincs vármegye, Ki elvegye, Nincsen törvény, nem lehet per, Hisz azt látja isten, ember! - De, hogy a beszédet össze Annál jobb rendben illessze, Az ütlegből sokat elvesz És a joghoz egy tallért tesz, Mely is a bírói zsebben Bal felől, a szív iránt Meghúzódik a legszebben. Felderüle a kívánt Nap, mely a vitát eldöntse, Hogy a fülemile-pörben Kinek szolgál a szerencse. Ámde a bírót most cserben Hagyja minden tudománya És ámbátor Két prókátor Minden könyvét összehányja, S minden írást széjjeltúr is: Ilyen ügyről Madárfüttyről, Mit sem tud a corpus juris: Mígnem a bíró, haraggal Ráütvén a két zsebére S rámutatván a két félre, Törvényt monda e szavakkal A szegény fülemilére: Hallja kendtek!