Bíróságok Illetékessége Törvény
II. Fellebbviteli bíróságként ítélkezik a bíróság által kimondott alapfokú határozatok ellen bejelentett fellebbezések (románul apel) fölött. III. Felfolyamodási bíróságként ítélkezik a bíróság által kimondott alapfokú határozatok ellen bejelentett felfolyamodások (románul recurs) fölött, amikor a törvény arra a perre nézve egyedül a felfolyamodás lehetőségét írja elő. Változik a járásbíróságok illetékessége – eGov Hírlevél. A táblabíróság hatáskörébe a következők tartoznak: – alapfokon azok a közigazgatási perek, amelyekben nem a törvényszékek illetékesek; – fellebbezési bíróságként a törvényszékek által kimondott alapfokú határozatok ellen bejelentett fellebbezések fölött; – felfolyamodásban a törvényszékek által kimondott fellebbezésben hozott határozatok ellen bejelentett felfolyamodások fölött; – felfolyamodásban a törvényszékek által kimondott alapfokú határozatok ellen bejelentett felfolyamodások fölött, amikor azok nem támadhatók meg fellebbezéssel, csak kimondottan felfolyamodással. A Semmítőszék illetékes a következőkben: – a táblabíróságok által a fellebbezésben kimondott határozatok ellen benyújtott felfolyamodások elbírálása; – a törvény érdekében bejelentett felfolyamodások.
- A munkaügyi per
- Változik a járásbíróságok illetékessége – eGov Hírlevél
- Változott egyes járásbíróságok illetékessége | Kecskeméti Törvényszék
A Munkaügyi Per
A fenti ügyeken kívüli körben a közigazgatási perekben a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jár el Heves megyét érintően is. Így ha például a Heves Megyei Kormányhivatal egy építési ügyben hozott határozatát sérelmezi valaki, azt januártól már csak a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt támadhatja. A munkaügyi per. A Fővárosi Törvényszék elsőfokon speciális ügyekben jár el, így például a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal, a vasúti igazgatási szerv és a légiközlekedési hatóság, a köztestület közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perekben. Azonban a közigazgatási perekben az ország valamennyi közigazgatási és munkaügyi bírósága által hozott határozata tekintetében – amennyiben a törvény a fellebbezést megengedi – fellebbviteli, másodfokú bíróságként jár el. Az új szabályokat a 2018. január 1. napján vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.
000 lej követelést; c. azok az óvások, amelyeket közigazgatási hatóságok hoztak, a törvény által előírt sajátos esetekben. A törvényszék illetékes a következő perek letárgyalására: I. Első fokon: a. azok a kereskedelmi jellegű perek, amelyek tárgya meghaladja a 100. 000 lej értéket, illetve amelyek tárgya pénzben nem fejezhető ki; b. azok a polgári perek, amelyek tárgya nem haladja meg az 500.
Változik A Járásbíróságok Illetékessége – Egov Hírlevél
Fehérgyarmat 2. Cégénydányád 3. Gyügye 4. Szamosújlak 5. Csaholc 6. Túrricse 7. Vámosoroszi 8. Gacsály 9. Jánkmajtis 10. Császló 11. Csegöld 12. Darnó 13. Hermánszeg 14. Kisnamény 15. Szamossályi 16. Kisar 17. Nagyar 18. Kölcse 19. Botpalád 20. Fülesd 21. Kispalád 22. Sonkád 23. Nagyszerekes 24. Kisszerekes 25. Nemesborzova 26. Zsarolyán 27. Nábrád 28. Kérsemjén 29. Panyola 30. Olcsvaapáti 31. Penyige 32. Kömörő 33. Mánd 34. Rozsály 35. Garbolc 36. Kishódos 37. Méhtelek 38. Nagyhódos 39. Tisztaberek 40. Zajta 41. Szatmárcseke 42. Túristvándi 43. Tiszabecs 44. Milota 45. Uszka 46. Magosliget 47. Tiszakóród 48. Tiszacsécse 49. Tunyogmatolcs XII. Tolna megye Bonyhádi Városi Bíróság: 1. Bonyhád 2. Aparhant 3. Nagyvejke 4. Cikó 5. Györe 6. Izmény 7. Kakasd 8. Kisvejke 9. Lengyel 10. Mucsfa 11. Závod 12. Mőcsény 13. Bíróság illetékessége törvény. Grábóc 14. Bátaapáti 15. Mórágy 16. Nagymányok 17. Kismányok 18. Tevel 19. Bonyhádvarasd 20. Kisdorog 21. Hőgyész 22. Mucsi 23. Kalaznó 24. Duzs 25. Felsőnána 26. Kéty 27. Murga 28.
Az Országgyűlés a nyáron módosította a polgári perrendtartásról szóló törvényt, és jelentősen szűkítette a szerződést kötő felek jogát, hogy esetleges jövőbeni jogvitájukra már a szerződésben kikössék valamely bíróság kizárólagos illetékességét - hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers (PwC). Amint azt a tanácsadó cég hírlevele ismerteti, a már hatályos új szabályok szerint a felek jövőbeli jogvitáikra nem köthetik ki a megyei bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben a Pest Megyei Bíróság és a Fővárosi Bíróság, a helyi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét. Változott egyes járásbíróságok illetékessége | Kecskeméti Törvényszék. A jogszabályváltozás hatálya a módosítás hatálybalépéséig aláírt szerződésekre nem terjed ki, ezek esetében tehát a kikötött bíróságok a jövőben is el fognak eljárni. A később aláírt szerződéseknek az új törvénnyel ellentétes illetékességi szabályai azonban semmisnek minősülnek. Az ilyen szerződések alapján keletkezett jogvitákra a polgári perrendtartás általános szabályai lesznek alkalmazandók, azaz főszabályként az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróság lesz illetékes.
Változott Egyes Járásbíróságok Illetékessége | Kecskeméti Törvényszék
"A járások illetékességéhez igazodnak a jövőben a járásbíróságok – a többi közt ezt tartalmazza a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény módosítása – mondta expozéjában Répássy Róbert államtitkár az Országgyűlés 2015. április 29-i ülésnapján. Az államtitkár közölte azt is: a járásbíróságok nem feltétlenül egyetlen járásban rendelkezhetnek illetékességgel, de ha többet is lefednek, határaik megegyeznek a járásokéval. Mivel a járási ügyészségek és a rendőrkapitányságok illetékességi területe fő szabály szerint igazodik a bíróságok illetékességi területéhez, előbbiek is automatikusan változnak – tette hozzá. A módosításokkal érintett települések száma nem éri el a százat, néhány járásbíróság esetében pedig rövidtávon nem valósítható meg az átállás, például költségvetési okok miatt – ismertette az államtitkár a tárca és az Országos Bírósági Hivatal egyeztetésének eredményét. Ezek között említette a nagykátai, a Buda környéki, a karcagi valamint a berettyóújfalui járásbíróságokat.
A munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó pereket nevezzük munkaügyi pereknek, amelyekre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp. ) speciális szabályokat határoz meg – írja a. A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt. -ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt. -ből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét lehet munkaügyi perben érvényesíteni, amelyben első fokon – ülnökök közreműködésével – a közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el. A közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékessége A munkaügyi perekben a Pp. általános illetékességi szabályai nem alkalmazhatóak. Az eljárásra kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Ennek alapján nehézségekbe ütközhet, mind a jogot érvényesíteni kívánó fél, mind a bíróság, ha az eljárásban érintett munkavállaló munkaszerződésében – élve az Mt.