A Középkori Város És A Céhes Ipar - Történelem Érettségi - Érettségi Tételek

A második legfontosabb a párizsi Hansa volt. A hanza-kereskedők kiváltságai A német városok kereskedőinek szövetsége biztosítottA résztvevők olyan előny, hogy a kereskedők igyekeztek válni, amit a résztvevők ennek a szövetségnek minden áron, annak ellenére, hogy meglehetősen nagy a rendszeres díjat.

A Középkori Város És A Céhes Ipar - Történelem Érettségi - Érettségi Tételek

Kiadja a Geschichtswerkstatt Rostock eV Hinstorff, Rostock 2007, ISBN 978-3-356-01092-3. Erich Hoffmann: Erik Menved és Mecklenburg király. In: Helge bei der Wieden, Tilmann Schmidt (szerk. ): Mecklenburg és szomszédai. Schmidt-Römhild, Rostock 1997, ISBN 3-7950-3706-9, 43-68. O. ( A Mecklenburgi Történelmi Bizottság Közleményei. B sorozat: Írások a mecklenburgi történelemről, kultúráról és regionális tanulmányokról 10). Franz Kuntze: Wizlaw III. Rügen utolsó fejedelme. Niemeyer, Halle an der Saale 1893. Jakob Liefer: Bellum Sundense. = A szundi háború. Kétnyelvű kiadás. Szerkesztette, fordította és kommentálta Matthias Kruske. Böhlau, Köln et al. 2004, ISBN 3-412-09104-9 ( Pomeránia Történelmi Bizottságának kiadványai. 4. sorozat: Források a pomerániai történelemről 15). Ernst Münch, Wolf Karge, Hartmut Schmied: Mecklenburg története. A kezdetektől a jelenig. A középkori város (érettségi tételek) - SuliHáló.hu. bővített kiadás. Hinstorff, Rostock 2004, ISBN 3-356-01039-5. Meklenburg dokumentumkönyv. A Meklenburgi Történelem és Régészet Szövetsége kiadta.

Német Városok - Észak-Rajna-Vestfália

Már 1311 -ben Wismar beadta magát, és II. Heinrich Rostock ellen lépett fel. 1312. december 15 -én Rostockot elfoglalták az erőszakos ellenállás után. Rostock 1313 -ban Heinrich Madonna della Rocca -i zarándokútja során emelkedett fel, de 1314 január 12 -én gyorsan elvitték. A Hanza -város, Stralsund, II. Heinrich Rostock meghódításának benyomása alatt, 1313 -ban pénzbeli kifizetésekkel és a kiváltságokról való lemondással megvásárolhatta magát a dán, a mecklenburgi és más szövetséges csapatok közelgő inváziójából. A város 1314 -ben szövetséget kötött Waldemar von Brandenburggal. 1316-ban I. Erich szász-lauenburgi herceg hadserege ostrom alá vette Stralsundot. Német városok - észak-rajna-vestfália. A város képes volt kiszabadulni és foglyul ejteni a herceget éjszakai kimaradás esetén. Az ostromflotta is nagy veszteségeket szenvedett. A fegyveres konfliktus utolsó szakaszában, Beatrix őrgróf lányának 1314 -ben bekövetkezett halála után következett be a Brandenburger és II. Heinrich öröklési vitája Stargard uralma miatt. Heinrich II 1315 -ben harcolt Waldemar ellen, aki megtámadta Stargard földjét.

A Középkori Város (Érettségi Tételek) - Suliháló.Hu

A városok kialakulása: A városok kialakulását, azaz jelentős, nem (csak) mezőgazdaságból élő népesség tömörülését, a mezőgazdasági árutermelés kibontakozása, a kereskedelem fellendülése tette lehetővé. A városok létrejöhettek egykori római kori települések helyén, várak és egyházi centrumok közelében, illetve utak találkozásánál, folyami átkelőknél. A városnak a feudális államban különleges helyzete volt: kiváltságokkal rendelkezett. A városi jog elemei: önkormányzat joga: általában a városlakók közössége, a kommuna harcolta ki a város birtokosával szemben; bíráskodási jog: szabad bíróválasztás és bíráskodás a város területén és a város lakói felett; gazdasági jellegű jogok: piactartás, adók egyösszegű fizetésének joga; árumegállítójog; birtokjog: a városnak lehettek falvai, jobbágyai; kegyúri jog: szabad plébánosválasztás. A városok a X-XIII. A középkori város és a céhes ipar - Történelem érettségi - Érettségi tételek. század között Észak-Itáliá ban, Franciaország ban, Angliá ban, Flandriá ban és a Baltikum ban jöttek létre nagy számban. Az átlagos lakosságszám 4-5 ezer körül mozgott, a nagyvárosokban 10-15 ezer ember lakott.
24 kötet. Stiller, Schwerin és társai 1863–1913 (kiegészítő kötetek 1936 és 1977). web Linkek A Mecklenburg -ház családfája ( Memento 2012. július 3 -tól az Internet Archívumban)

Kezdeményezői az észak-itáliai kereskedővárosok (amelyeknek húsra, borra, gabonára volt szükségük) és a flandriai posztóvárosok (amelyeknek pedig piacra volt szükségük Európa szerte). A szárazföldi kereskedelem első útvonalai a folyamok voltak. Később a folyamvölgyekben (pl. Duna) húzódó, illetve a zarándokutakhoz ( Franciaország ból Rómá ba, illetve Santiago de Compostelá ba) kapcsolódóan szárazföldi utak is ismertté és kedveltté váltak. Az észak-déli kereskedelem központja Franciaországban Champagne grófság volt. Igen hosszan tartottak a vásárok (48 nap). Viszonylag biztonságosak voltak. Jelentős volt a pénzváltás intézménye is, később hitelszervezetet is működtettek.

3D Háztervező Program Ingyen Letöltés