Gellért Hegy Megközelítése
A vasút eleinte nyereséges vállalkozásnak bizonyult. Pénzügyi szempontból a legkiemelkedőbb éve 1896 – a Millennium éve – volt. Ezt követően azonban jövedelmezősége romlott. A hűvösvölgyi és zugligeti villamosvonalak konkurenciát jelentettek a Fogaskerekű Vasútnak, mivel sokan a villamosokkal utaztak a kedvelt budai kirándulóhelyek felé. A vasúttársaság anyagi helyzete rendkívül leromlott. A nehézséghez hozzájárult, hogy 1910-ben bevezették a folyamatos üzemet, azaz az év minden napján közlekedtek a személyszállító vonatok. Az első világháború idején és azt követő években a súlyos szénhiány okozott gondokat. Mivel ekkor még kizárólag gőzmozdonyokkal rendelkezett a Fogaskerekű Vasút, – több más vasútüzemhez hasonlóan – az ideiglenes leállítás fenyegette. Ezt végül sikerült elkerülni. Index - Kultúr - Ezer méter magas piramist terveztek a Gellért-hegy helyére. Az építtetőkkel eredetileg negyven évre kötött szerződést idő közben meghosszabbították. A Fogaskerekű Vasút 1926-ban került Budapest tulajdonába. Ekkor az önálló társaságot beolvasztották a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt.
- Index - Kultúr - Ezer méter magas piramist terveztek a Gellért-hegy helyére
- Panoráma séta a Gellért-hegyen át - funiQ
Index - Kultúr - Ezer Méter Magas Piramist Terveztek A Gellért-Hegy Helyére
Képtelen méreteit nyilván a millenniumból adódó bűvös ezres szám indokolta, akárcsak a felépítésére szánt ezer nap. Panoráma séta a Gellért-hegyen át - funiQ. Ha napjainkban látnánk hozzá a magyar piramis megépítésének, akkor azt korszerű technológiákkal 200 munkás 35 év alatt tudná felépíteni 40 milliárd amerikai dollárból, persze csak az után, hogy további 25 milliárdból 15 év alatt az utolsó kavicsig elbontották a Gellért-hegyet. Ne adjuk fel közös álmainkat! Össznemzeti összefogással, a jelenleginél magasabb közteherviseléssel ez a millenniumi álom végre teljesülhet!
Panoráma Séta A Gellért-Hegyen Át - Funiq
1894-ben azonban, a Ferenc József híd – a mai Szabadság híd – építésekor a Gellért-hegy Duna-közeli lejtőit levésték, a Sáros fürdőt pedig lebontották. A helyére épített Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda az 1900-as évek elején a város első luxuskategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. Az 1920-as évektől a Gellért Szállóba már nemcsak automobillal érkezhetett az úri közönség, de akár repülővel is – ugyanis ekkor nyitott meg a budai rakparton a nagy szenzációnak számító dunai hidroplán-kikötő, melynek emléktábláját ma a híd előtti kőkerítésnél olvashatjuk. Gellért szálló Fotó: Harangozó Ádám, funiQ A nagy múltú tér Buda egyik közlekedési csomópontja is, a 4-es metró egyik legszebb állomása is itt található: érdemes megnézni a 2 800 000 db üvegmozaikkal kirakott állomást is. Szédítő mintájú a 4-es metró Szent Gellért téri megállójának burkolata Fotó: Bankó Gábor, funiQ Szent Gellért tér Buda egyik legszebb, látnivalókban gazdag tere a XI. kerületi Szent Gellért tér.
Fekvése A Budai-hegységhez tartozó Gellért-hegy nagyrészt Budapest XI. kerületében található, kisebb északi része az I. kerülethez tartozik. Keleti oldalról a Duna, délnyugatról a Sas-hegy, északnyugatról a Naphegy, északról pedig a Várhegy határolja. Északkeleti végénél az Erzsébet híd, délkeleti végénél a Szabadság híd található. A városrész határai A városrészt északon a XII. kerület, Krisztinaváros és a Tabán, keleten a Duna, délen Szentimreváros és Kelenföld, nyugaton pedig Sashegy városrész határolja. Pontos határai: Hegyalja út a Budaörsi úttól – Sánc utca – Orom utca – a Citadella északi sétányához futó sétaút – Citadella sétány – az emlékműtől délnek futó sétaút – Verejték utca – Kelenhegyi út – Mányoki út – Ménesi út – Alsóhegyi út – Villányi út – Budaörsi út a Hegyalja útig. Kialakulása A 139 méterrel a Duna fölé magasodó dolomit sziklatömb a Dél-Budán húzódó lánc egyik tagja (ide tartozik például a Sas-hegy, és a Törökugrató is), amelynek anyaga a felső triászban képződött ún.