Nappali Pávaszem Hernyója

Nappali pávaszem (Nymphalis io) Tavasszal – március közepétől április közepéig – az áttelelt példányokkal találkozhatunk, két nemzedéke pedig június-júliusban, valamint augusztustól októberig repül. Mikor találom meg? Élőhelye: Magyarországon mindenhol előfordul, parkokban, kertekben, erdőszéleken és más nyíltabb területeken meglehetősen gyakori. Nem tartozik a vándorlepkék közé, de néhány példánya ősszel és tavasszal jelentős távolságokra elkóborol. A major területén bárhol megfigyelhetjük, ahol virágok vannak. Életmódja: Hernyója társasan él, különböző csalánfélékkel táplálkozik. Kifejlett példányai igen jól repülnek, kóborlásra hajlamosak, ezért nagyvárosok belterületén is gyakran láthatjuk virágokat szívogatni. Védett? Védett faj, természetvédelmi értéke 5 000 Ft. Saturnia pyri (nagy éjjeli pávaszem). Miről ismerem fel? Hasonló faj nincs. Mindegyik szárnyán egy-egy nagy szemfolt van. A szárnyak alapszíne élénk vörös, a felső szegély mentén két nagy fekete folt van, közük sárga, ezekre következik a sárga keretű és szürkésbarna pupillájú nagy szemfolt, amelyet, valamint a szegélyt fehér pupillájú kék foltocskák sora követ.

• Saturnia pyri (nagy éjjeli pávaszem)
• Nappali pávaszem (Nymphalis io) | Magyar Természettudományi Múzeum

Saturnia Pyri (Nagy Éjjeli Pávaszem)

account_balance_wallet Fizetési mód szükség szerint Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.

Nappali Pávaszem (Nymphalis Io) | Magyar Természettudományi Múzeum

A legtávolabbi északról hiányzik, és Észak-Afrikában sem találni. Megjelenése, felépítése [ szerkesztés] A hím elülső szárnya mintegy 3 centiméter hosszú, a nőstényé többnyire valamivel nagyobb. Szárnyainak alapszíne különleges, vörösbarna árnyalatú bársonyos sötétbordó, némi irizálással és egy-egy nagy, színes szemfolttal, aminek magva kék színű. Emiatt más fajokkal összetéveszthetetlen. Szárnyainak széle csipkés-fogas. A szárnyak fonákja egyszínű fekete. Nappali pávaszem (Nymphalis io) | Magyar Természettudományi Múzeum. Életmódja [ szerkesztés] Csaknem egész évben látni; Magyarországon rendszerint 2 nemzedékes. Gyakori a parkokban, kertekben (a városokban is), erdőszéleken és minden olyan, nyíltabb területen, ahol sok a virág. A hegyekben 2500 méterig hatol fel. Nem tartozik a vándorlepkék közé, de néhány példánya ősszel és tavasszal jelentős távolságokra elkóborol. Szívesen száll a bogáncs - és aszatfélék (Cirsium spp. ) virágaira, de nagyon gyakran megfigyelhetjük más virágokon is. A kertekben igen kedveli a nyári orgonát (Buddleja davidii) és a bársonyvirágot (Tagetes spp.

Tavasztól őszig gyakori. Áttelelő faj. Jellemzői Míg a hím elülső szárnya mintegy 3 centiméter hosszú, a nőstényé többnyire valamivel nagyobb. Szárnyainak alapszíne különleges, vörösbarna árnyalatú bársonyos sötétbordó, némi irizálással és egy-egy nagy, színes szemfolttal, melyen magva kék színű. Szárnyai csipkés-fogas szélűek. A lepke más fajokkal összetéveszthetetlen. Életmódja Csaknem egész évben látni, rendszerint 2 nemzedékes. Parkokban, kertekben, erdőszéleken és más nyíltabb területeken ma még nagyon gyakori. A hegyvidékeken 2500 méter magassságig felhatol. A városokban is találkozunk vele. Nem tartozik a vándorlepkék közé, de néhány példánya ősszel és tavasszal jelentős távolságokra elkóborol. Szívesen száll a bogáncs- és aszatfélék virágaira, de nagyon gyakran megfigyelhetjük más virágokon is. A kertekben igen kedveli a nyári orgonát. A lepkék barlangokban, padlásokon, pincékben telelnek át, és már kora tavasszal megjelennek. A nőstény a petéit általában csalánra rakja. A hernyók társasan élnek, gyakran a csúcslevelekre szőtt közös szövedékben.