Elstartolt A Farkas Utca Felújítása - Cikk - Szabadság Hírportál
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere arról beszélt, hogy a Farkas utcai református templom nemcsak a református egyház, hanem az egész város büszkesége. Megjegyezte: nem sok olyan város van a világon, ahol öt vallásfelekezet püspöke székel. Hozzátette: Kolozsvár olyan város kell hogy legyen, amelyben mindenki otthon érezheti magát. Balog Zoltán, Magyarország kormányának emberi erőforrások minisztere szerint a Farkas utcai templom maga a történelem, a kolozsvári magyarság élete és sorsa tükröződik benne, azért jövünk ide, hogy belenézzünk a tükörbe, amelyben nem csak a múltunk tükröződik, hanem a jövőnk is látszik benne. A miniszter szerint nem tudjuk számba venni mindazt a hétköznapi csodát, amivel az Úr Isten ebben a négy évszázadban megjelentette magát ezen a helyen. Sok-sok ezer ember indult innen a keresztségbe, növekedett a tanítással, a sákramentumok vételével, a házasságban, a gyermekek érkezésével, sok-sok ezer ember talált meg itt egy szilárd alapot, egy kősziklát, amire élete épületét felhúzhatta, és sok-sok ezer ember élete zárult itt be, amikor e falak közül indult el az utolsó útra.
- Farkas utcai református templom 2017
- Farkas utcai református templom 3
- Farkas utcai református templom v
Farkas Utcai Református Templom 2017
Hatodik éve fejezték be a kolozsvári Farkas utcai református templom felújítását, amin több száz ember dolgozott. A templom több mint fél évezredes múltra tekint vissza, ami alatt többször gazdát cserélt, beomlott a mennyezete. Weisz Attila művészettörténész szerint az új gazdái mindig megpróbálták eltüntetni az épület előző kinézetét, ám még így is sikerült sok érdekességre bukkanni a felújítás alatt. A szakember a templom történetét és a művészettörténeti kutatások eredményeit ismertette a Maszol csapatának. (Videó: Varró-Bodoczi Zoltán) A Farkas utcai református templom Erdély egyik legnagyobb méretű késő gótikus épülete, amely eredetileg az obszerváns ferencesek kolozsvári kolostorának részeként épült, Hunyadi Mátyás király kezdeményezésére. Mátyás király már nem érhette meg a templom felépülését, és halála után utódja, II. Jagelló Ulászló folytatta a munkálatokat, amelyeket évente 300 forintnyi sóadománnyal támogatott. 1534-re már a kolostor a legnépesebb ferences közösség otthona volt a Magyar Királyság területén.
Farkas Utcai Református Templom 3
Tervellenőrök a következó szakembereket kértük fel: A kategória: Dr. Rus Petru mérmők, B-F kategória: Vilson Veronica építész, C kategória: Tekonczia Andreu mérnök, Ie kategória: Szabó Erzsébet villamosmérnök, Ig kategória: Bercan Maria szerelőmérnök, It kategória: Lăpușan Gheorghe szerelőmérnök. A projektmenedzsmentet Regional Consulting & Management végzi, Ilyés Szabolcs vezetésével. A 35 tagból álló csapat többízben kiegészítéseket kellett benyújtson a Észak-nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökséghez. Végül 2013. márciusában értesítették az egyházközséget, hogy a projekt a szerződéskőtés szakaszába továbblépett. Még egy pár kiegészítés és a helyszíni terepszemle után 2013. Szeptember 18-án a Észak-nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Farkas utcai Református Egyházközség megkötötték a támogatási szerződést 18. 912. 243, 02 lej értékben amiből: a projek keretén belül elszámolható költség 15. 256. 513, 21 lej (14. 951. 382, 94 lej vissza nem térítendő támogatás és 305. 130, 27 lej az egyházközség által biztosított önerő), valamint 3.
Farkas Utcai Református Templom V
Abban megint vannak izgalmas dolgok, de ki szeretne lakni egy laboratóriumban? Ha a kettő együtt van, tradíció és innováció, mi úgy mondjuk ezt, hogy reformáció, akkor élő, szilárd alapokkal bíró közösségről beszélünk. Élő, szilárd alapokkal bíró közösség a kettő együtt, a múlt és a jövő" – mondta Balog Zoltán. A Farkas utcai református templomot 17 hónap alatt újították fel. A 18, 9 millió lej (1, 3 milliárd forint) értékű munkálatok költségeit az Európai Unió és a román állam fedezte, az egyháznak csak mintegy 305 ezer lejes (21, 3 millió forintos) önrésszel kellett hozzájárulnia a költségekhez. A 60 méter hosszú, 19 méter magas belső boltozatú templom megépítését Mátyás király rendelte el 1486-ban. A ferences rend által 1489 és 1516 között felépített templomot a Boldogságos Szűz Máriának szentelték. Az épület megszenvedte a protestánsok és a katolikusok közötti villongásokat. Bethlen Gábor romos állapotban juttatta 1622-ben a református egyháznak. A templom melletti rendházból csak a kolostor kerengőjének az északi része maradt meg.
A templom melletti rendházból csak a kolostor kerengőjének az északi része maradt meg. (MTI) Forrás: Fotó: Kiss Gábor