Szenderfélék – Wikipédia

Saturday, 6 July 2024

Ám a bevándorlás egész tavasszal és nyáron folyamatos, ezért bármikor láthatunk kacsafarkú szendert. Az ősszel a szenderek egy része vissza vándorol délre, az itt maradók pedig telelő helyet keresnek, épületekbe vagy barlangokba húzódnak (a fagyot nem bírják). Hazánkban a kacsafarkú szender ugyan nem védett, ám a virágok beporzásában végzett szerepe miatt nagy jelentőséggel bír. Nemcsak különlegesek és szépek, hanem hasznosak is. írta és szerkesztette: Cseke Ibolya forrás: lobolygonk. afoldgomb.

Kacsafarkú Szender - Macroglossum Stellatarum

A faj egyébként nem veszélyeztetett. Repülésre termett A kifejlett egyed nektárral táplálkozik, amit elsősorban kelyhes szirmú virágokból nyalogat ki testhosszával megegyező méretű, három centiméteres, úgynevezett pödörnyelvével – amikor épp nem táplálkozik, spirál alakban felcsavarva tartja. Egyes kutatások úgy vélik, jó lehet a memóriája, legalábbis erre utal, hogy ugyanaz az egyed több napon át rendszeresen visszatérhet ugyanahhoz a virágágyáshoz, ráadásul hasonló időpontban. A kifejlett szender pihenés közben a csápjait behúzza, a teste mellé zárja első szárnyait, ezek szürkés alapszíne tökéletesen elrejti sziklafalakon, fatörzseken. Repülés közben azonban kivillannak narancs vagy sárgásbarnás hátsó szárnyai, potrohának fehér és fekete foltjai, de ilyenkor már nem számít: a levegőben a kacsafarkú szendernek alig lehet ellenfele. Valóban, mintha egy kolibrit látnánk, gyorsan és cikázva repül, akár hátrafelé is képes erre, és könnyedén lebeg egy helyben. Ilyenkor másodpercenként 85-öt csap a szárnyaival.

Hernyógaléria

2021. május 18. Az elmúlt évben a Magyar Rovartani Társaság az Év rovara szavazáskor a három "versenyzőt" egy különleges szempont szerint, a más fajhoz való hasonlóságuk alapján nevezte meg. Arról a jelenségről van szó, amikor a kérdéses, egymástól rendszertanilag akár roppant távol levő fajoknak különben nincs sok közük egymáshoz, de a hasonló környezeti feltételekhez hasonló módon alkalmazkodtak, ami többé-kevésbé hasonló, sőt egyes részleteiben azonos külalakot eredményezett (ez a konvergens evolúció jelensége). Másrészt állati körökben valóságos "divat" a mérgező vagy más okból veszedelmes fajok utánzása, ami védelmet nyújthat a jámbor utánzónak. Persze ez sem tudatos folyamat, legalábbis a rovarvilágban semmiképpen sem az. A szavazás a kacsafarkú szender győzelmét hozta (3912 szavazat, 67, 11%). Második a keleti rablópille (1027 szavazattal, 17, 62%), míg az ékfoltos zengőlégynek be kellett érnie a harmadik hellyel (890 szavazat, 15, 27%). Egy légytől ez is szép eredmény… Kacsafarkú szender – (Macroglossum stellatarum) Mondanivalónkat jobban kifejezné, ha más nyelveken, mondjuk, angolul (hummingbird hawk-moth) vagy olaszul (sfinge colibri) neveznénk meg lepkénket, és nem a németet (Taubenschwänzchen) utánzó kacsafarkúnak hívnánk.

Hat Lába Van A Magyar Kolibrinek | 24.Hu

Igaz, ennek is köze van a repüléshez, a potrohvégi kitinlemezek szerepet játszanak a szenderre – és a kolibrikra – oly jellemző villámgyors irányváltoztatásban. További hasonlóságuk, hogy tudnak egy helyben lebegni, hátrafelé repülni, és nektárral táplálkoznak (a kolibri nemcsak azzal). Előfeltétel még, hogy ez a lepke nappal repül – erre utal a norvég dagsvermer név –, hiszen a szenderek zöme szürkületkor és éjszaka aktív. Végül mi tagadás, sokat nyom a latban, hogy egyszerűen "úgy néz ki" – ránézésre a kolibri jut az ember eszébe. Terített asztal A kacsafarkú szender legkedveltebb nektárnövényei közé tartozik a kígyószisz. Ezzel nem tud betelni, de válogat, újból és újból visszatér egyes, különösen nektárdús virágokhoz. Érkezése messziről hallható, másodpercenként 80-at csapó szárnya zümmögő hangot kelt Fotó: Vojnits András Az Eurázsiában az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig elterjedt faj jellemző vándorállat. Óriási távolságokat képes megtenni, Észak-Skandináviába éppúgy eljut, mint Délkelet-Ázsiába.

Tovább az oldalra!

Közép Európa Tájai