Fábián László Olimpiai Bajnok Öttusázó A Mob Új Főtitkára - Womagic
1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyéremmel tüntették ki. 1998-ban Magyar Örökség díjat kapott, 2013-ban beválasztották a Vívó Hírességek Csarnokába. Karddal a világ körül című könyve 1965-ben jelent meg. A magyar és egyetemes vívósport egyik legnagyobb alakja Budapesten hunyt el 1999. február 1-jén. Magyar vívó olimpiadi bajnokok -. Nevét viseli a legeredményesebb felnőtt magyar kardvívónak adományozott vándordíj, a Gerevich-Kovács-Kárpáti férfi kard Világ Kupa-verseny, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának vívóklubja, egy tanterem a Csanádi Árpád Általános Iskolában és 2018-tól Algírban az algériai központi vívóterem is. Borítókép:
Magyar Vívó Olimpiai Bajnokok
Mi is ilyenek vagyunk. Egy közületek. Jó, hogy itt vagytok.
Magyar Vívó Olimpiadi Bajnokok -
2001-ben (67 kg) és 2003-ban (71 kg) Eb-bronzérmeket is szerzett. Kovács Mária 1981 - 2002, 2005. +81 kg Kovács Mária a magyar női ökölvívás egyetlen kétszeres világbajnoka, aki 2002-ben és 2005-ben ért fel a dobogó legfelső fokára. Összesen öt világbajnoki érmet szerzett pályafutása során, valamint négy Európa-bajnoki címet tett hozzá fényes karrierjéhez (2003, 2004, 2006, 2014).
Tényleges szolgálatát 1934. augusztus 20-án kezdte meg. 1938-ban végzett a magyar királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet hallgatójaként. Csapattiszt lett a Nándor laktanyában, majd a 16. honvéd gyalogezred I. Szilágyi Áron aranyérmes a kardvilágkupán | M4 Sport. zászlóaljánál, a váci különítménynél. 1940-ben Jutason szolgált, 1941-től a magyar királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet tanára lett. 1944-ben Komáromban teljesített szolgálatot, majd a következő évben őrnagyként vonult nyugállományba. Katonai kitüntetései: Kormányzói Dicsérő Elismerés Koronás Magyar Bronzérem, Arany Toldi Miklós Érdemérem, Felvidéki Emlékérem, Erdélyi Emlékérem; olimpiai bajnok jelvény zöld babérlevéllel (1942), sportbajnoki jelvény (1942). Aktív katonai pályája után, 1948-tól a Magyar Nemzeti Bank főfelügyelője, majd a Testnevelési Főiskola vívótanára és a Budapesti Vörös Meteor vívómestere lett. 1964-től lett mesteredző. Megalapította az Olimpiai Bajnokok Sportiskoláját, amelyben nagy szerepet játszott a hazai vívók utánpótlás-nevelésének meghonosításában.