Van Rá Esély, Hogy Az Univerzum Csak Egy Hologram?
Mekkora Az Univerzum? | Toluna
Tehát az adott dimenzión belül nem léphetett fel egy robbanás, hanem új dimenziókat hozott létre, melyekben már robbanhatott. Tehát ezek szerint ez egy dimenziórobbanás, s az anyag nem csak az általunk ismert három dimenzióban terjed, hanem az ezek után kialakult magasabbakban is, hiszen a tágulás nem állt meg a harmadik dimenzió kialakulásával. Miért is állt volna meg? Hogy a mostanra létrejött dimenziók száma mekkora, még csak tippelni sem tudom, de biztosan jó pár. Ám most térjünk vissza a Hawking-elmélethez. Ô azt mondta, hogy az univerzum a végtelenségig tágul. Én sajnos ebben sem tudok egyetérteni vele. Hiszen ô saját maga mondta, hogy a nulldimenziós állapot (borsószem) csak egy pillanatig, azaz a legrövidebb idôegységig tartott. Ezek szerint kellett lennie valaminek elôtte is. Mekkora az univerzum. Na de mi történhetett elôtte az univerzummal? Következtessük most ez ki egyszerô logikai alapon. Tágulni nem tágulhatott, mivel egy adott mennyiségû anyagból tágulás folyamán nem alakulhat ki egy nulldimenziós anyaghalmaz.
Nézzük meg közelebbről... Milyen az univerzum alakja? Einstein relativitáselmélete egy nagyon fontos és alapvető fogalom-tömegre késztette a tér görbülését, tehát az univerzum tömege (sűrűsége) szabályozza méretét. A tudósok gyakran a világegyetem alakját a sűrűség paraméter ( Ω), a világegyetem tényleges sűrűségének és a kritikus sűrűségének arányaként definiálva, amely a jelenlegi tágulási sebességének leállításához szükséges (rövidesen a világegyetem tágulásáról). Itt alapvetően három alakot kell figyelembe venni: lakás ( Ω=1), zárt vagy pozitív görbe (Ω>1), és nyitott vagy negatív görbe (Ω<1). Ha a térnek negatív a görbülete, akkor a tömege nem elegendő a tágulásának megállításához. Mint ilyen, az univerzum korlátok nélküli és örökké kitágul. Másrészt, ha a térnek van pozitív görbülete, definíció szerint ez azt jelenti, hogy több mint elegendő tömeg van a tágulás megállításához. Az univerzum ebben az esetben nem végtelen, de nincs vége (ahogy a gömb felületén lévő terület sem végtelen, de a gömbön nincs olyan pont, amelyet "végének" lehetne nevezni).