Különbség Az Alfa-Béta És A Gamma Részecskék Között - 2022 - Hírek
Alfa, béta és a gamma sugárzás: by greti szilágyi
Alfa Béta Gamma Sugárzás 3
A béta-sugárzás radioaktív atommagok béta-bomlásakor keletkezik, amikor nagy energiájú és nagy sebességű elektronok vagy pozitronok lépnek ki a sugárzó anyagból. A kilépő béta-részecskéknek ionizáló hatása van. Ionizáció az a folyamat, amely során egy atomból vagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik. A béta-sugárzás jele a görög béta (β) betű. Létezik még két másik radioaktív sugárzás, az alfa- és a gamma-sugárzás. Béta-sugárzás – Wikipédia. Fajtái [ szerkesztés] Kétfajta béta-sugárzás létezik: a negatív és a pozitív béta-sugárzás (β −, β +). Az alfa-sugárzást a papír megállítja, a béta-sugárzást az alumínium lap, a gamma-sugárzást az ólomlemez csökkenti Negatív béta-sugárzás (β −, elektronkibocsátás) [ szerkesztés] Egy instabil, neutronfelesleggel bíró atommag negatív béta-sugárzóvá válhat, ahol a neutron protonná alakul át, és mellette egy elektron és egy antineutrínó keletkezik. Ez a folyamat a gyenge kölcsönhatás eredménye. A neutron protonná alakul át egy virtuális W-bozon kibocsátása során.
A minimax keresés problémája, hogy a játékban a megvizsgálandó állapotok száma exponenciális a lépések számában. A kitevőtől sajnos megszabadulni nem tudunk, ám lényegében megfelezhetjük. A trükk az, hogy lehetséges a korrekt minimax döntés kiszámítása anélkül, hogy a játékfában minden csomópontra rá kelljen nézni. Ehhez kölcsönözhetjük a 4. fejezetben megismert nyesés ( prunning) gondolatát, és a játékfa nagyobb részét a megfontolásokból kihagyhatjuk. A konkrét vizsgált technika az alfa-béta nyesés ( alpha-beta prunning). Ha ezt egy standard minimax fára alkalmazzuk, ugyanazt az eredményt adja vissza, mint a minimax, a döntésre hatással nem lévő ágakat azonban lenyesi. Tekintsük ismét a 6. 2. ábrán látható egylépésváltásos játékfát. Alfa béta gamma sugárzás formula. Kövessük még egyszer az optimális döntés kiszámításának menetét, most azonban kísérjük figyelemmel, hogy mit is tudunk valójában a folyamat minden pontjában. A lépésekhez a 6. 5. ábra ad magyarázatot. Az eredmény az, hogy meg tudjuk határozni a minimax döntést anélkül, hogy a két levélcsomópontot bármikor is megnéznénk.