Weöres Sándor Hazatérés Vers

Hirdetés Weöres Sándor – Hazatérés Anyám szemében kapzsi féltés. Apám szemében görbe vád – hogy megjöttem, fölhozta mégis a legvénebb üveg borát. Kutyánk bőrbeteg és öreg már, csupa csont… nézni siralom. Nemsokára, tudom, elássák a lucernás domboldalon. Vacsorázunk. Pár szó – és csönd lesz. És az a csönd úgy kiabál. Mintha az étel sótlan volna, mikor púpozva van a tál. Rámnéz anyám, rámnéz apám is: Nem az van itt már, aki volt…? Költészet napja - egy András Sándor vers : hungary. – És fönn az égen, úgy, mint régen, rostokol a nagybajszu Hold. Annyit játszottunk a kutyánkkal együtt, mint vad imposztorok! Most, ha a fejét megsimítom, végigvonaglik és morog. Miért nem tudunk már örülni, ha étel és bor oly remek? Miért vagyunk mi, mind, a földön olyan örök idegenek? Miért nem tudok sírni, bőgni, hogy megvénül anyám-apám anélkül, hogy megsimogatnám az arcukat, mint hajdanán? Három holt idegent takar majd a borostyános kriptabolt. – És fönn az égen, úgy mint régen, Köszönjük, hogy elolvastad Weöres Sándor költeményt. Mi a véleményed a Hazatérés írásról?

Weöres Sándor - Hazatérés - Meglepetesvers.Hu

– A sírban. S majd jön ideje a feltámadásnak – így hisszük. S mert hisszük – így van. Új Látóhatár, München, 1958. július-augusztus

Költészet Napja - Egy András Sándor Vers : Hungary

Anyám szemében kapzsi féltés. Apám szemében görbe vád – hogy megjöttem, fölhozta mégis a legvénebb üveg borát. Kutyánk bőrbeteg és öreg már, csupa csont… nézni siralom. Nemsokára, tudom, elássák a lucernás domboldalon. Vacsorázunk. Pár szó – és csönd lesz. És az a csönd úgy kiabál. Mintha az étel sótlan volna, mikor pupozva van a tál. Weöres sándor hazatérés elemzése. Rámnéz anyám, rámnéz apám is: Nem az van itt már, aki volt? És fönn az égen, úgy mint régen, rostokol a nagybajszu Hold. Annyit játszottunk a kutyánkkal együtt, mind vad imposztorok! Most, hogyha fejét megsimítom, végigvonaglik és morog. Miért nem tudunk már örülni, ha étel és bor oly remek? Miért vagyunk mi mind a Földön olyan örök idegenek? Miért nem tudok sírni, bőgni, hogy megvénül anyám-apám anélkül, hogy megsimogatnám az arcukat, mint hajdanán? Három holt idegent takar majd a borostyános kriptabolt. rostokol a nagybajszu Hold.

Okostankönyv

Kerti Hintaágy Rugó