Gyürky-Solymossy Kastély

Erre utal a több mint 150 évvel későbbi leírás is "semlyékes" süppedékes helyről tesz említést. Rákóczi Ferenc vagy szállásmestere nem ezért választotta szálláshelyül "Terennét", mert éppen útba esett, hanem feltehetőleg mint jó gazda megnézte birtokát, mielőtt azt a Forgácsoknak adta hűséges szolgálatukért. [11] És még egy érv a korábbi építési idő mellett. A Szepességben Márkusfalván (Markusovce) a Máriássy kastály, mely a késő barokk várkastélyok tipikus példája. Építési ide a kapu feletti márványtáblán 1643-ban fejeződött be. Mai alakját a 18. század hetvenes éveiben kaphatta Máriásy Farkas építkezése folytán. Alaprajza tökéletesen megegyezik a kisterenyei kúriáéval. Különbség csak annyi, hogy annak négy, ennek pedig két saroktornya van. Mátra | Kisterenye | Kastély. A két kastély szinte meglepő hasonlósága nyilván nem a véletlen műve. Feltehetően a Máriássy család gömör-nógrádi kapcsolataiba kell keresni. A szakirodalom a kisterenye kastélyt többnyire a "várkastély-tipusok" közé sorolja. Nógrádban ilyenek például a berceli Bene-Teichmann kastély, a mohorai Zichy-Vay kastély, valamint a cserhátsurányi Jánossy kastély.

1. Gyürky-Solymossy-kastély, Bátonyterenye-Kisterenye
2. Mátra | Kisterenye | Kastély
3. Gyürky–Solymossy-kastély (Múzeum), Bátonyterenye

Gyürky-Solymossy-Kastély, Bátonyterenye-Kisterenye

1/3 öl…Pást felül való hosszúsága 2 kötelet 1 ölet, Tarján Patak felül való hossza is 2 kötelet, 1 ölet tészen". [7] 1728-ban a tulajdonosok között ott szerepel Gyürky István a terület egy negyedére és egy "Curia"-ra. Gyürky-Solymossy-kastély, Bátonyterenye-Kisterenye. [8] 1706. októbet 12-én "Feiedelem urunk Terennénél megh szál(l)ot(t) volt őnagjcsága ak(k)or mi megjeri lakosok vittük 83 kenyeret, Abrokot vittünk 10 kilát" – olvashatjuk a fentieket egy korabeli "számlán. [9] Visszafelé menve a múltba 1601-ben nemes Cherepy Anna először egregius Posgay Gáspár özvegye, most pediglen egregius Vámosy Bálint felesége végrendeletében férjére hagyja Vasaros Terenne és Egihazas Terennét a nemsi curiaval" – ami valószinű a mostani kastélynak az őse lehet. [10] Annál is inkább állítható ez, mert 1631-től a Lorantffyak révén a Rákócziak birtoka lesz a három Terenye, Kalapattal együtt, s a "Serkei uradalom" legnyugatibb ispánsága székhelyeként említik. Az épület a korabeli természeti viszonyoknak megfelelően egy domboldal mesterségesen leegyengetett oldalába épül, kemény márgás talajra alap nélkül, előtte a Tarján-patak benyúló kanyarulatával, s minden bizonnyal egy kiterjedt mocsárvilággal.

Mátra | Kisterenye | Kastély

1964-re állaga erősen megromlott. Tetőzete elkorhadt, életveszélyessé vált 1970-ben művésztelepet akarnak létrehozni, majd különböző javítgatások mellett – a zsindely helyett palateteje lett – amit műemlékpalára cserélnek, - a SKÜ vette használatba, fenntartása, illetve felújítása fejébe. Hosszas tárgyalások után - újra – most már a város tulajdonába került. Felújítása folyamatban van. Parkját a hetvenes évek végén megtisztították az oda nem illő fafajoktól (kanadai nyár és a túlszaporodott kőris csemeték). Kertészi tervezéssel örökzöldeket ültettek, s gondozása megszervezettnek látszik. Helyreállították a régi sétautakat, s megszüntettek a salakos futballpályát, melyen az 1940-es évek végén a különböző pártok "mezítlábos" csapatai mérték össze tudásukat. Gyürky–Solymossy-kastély (Múzeum), Bátonyterenye. A nyolcvanas évek végéig több tucat páva tette látványossá a parkot. a madarak idővel megfogyatkoztak, kivesztek emberi gyarlóság miatt. Helyi védettséget érdemlő természeti tájak Az Arany-hegy – mint földvár, régészeti lelőhely a Csipkés és Kis-hársas nevű dűlőkkel.

Gyürky–Solymossy-Kastély (Múzeum), Bátonyterenye

Regisztráció Kérjük válassza ki, hogy milyen céllal szeretne regisztrálni az oldalra. Miért érdemes regisztrálni?

Látogatható látnivaló. A város legfőbb nevezetessége a késő barokk, hagymakupolás Gyürky-Solymossy kastély és a körülötte lévő 13 hektáros angolpark, amely a város északi végén fekszik a helyi vasútállomás mögött. A kastélyt 1790 körül építtette a Gyürky család, érdekessége, hogy az 1820-as években innen indult el Kubinyi Ferenc azokra a régészeti kutatásokra a közeli Hársas-hegyen (ma Aranyhegy), amely révén elindult a térség régészeti feltárása. Kubinyi Ferenc idős korában a Vasárnapi Újság metszetén A kastély a Kárpát-medence északi részének nevezetes barokk kastély-típusának legdélibb példája, Magyarország egyetlen ilyen építménye, melyet a nyugati homlokzat két sarkán lévő "hagymakupolás" oldaltorony tesz jellegzetessé. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisakok vannak.