Hugonnai Vilma 1890 körül Életrajzi adatok Született 1847. szeptember 30. Nagytétény Elhunyt 1922. március 25. (74 évesen) Budapest Sírhely
Fiumei Úti Sírkert Ismeretes mint
Az első magyar orvosnő. A grófnőből lett első magyar orvosnő | National Geographic. 1897. május 14-én Budapesten orvosdoktorrá avatták. Nemzetiség
magyar Házastárs
Szilassy György Wartha Vince Gyermekek
ilassy György (Szilassy Györgytől), Wartha Vilma (Wartha Vincétől) Iskolái
Zürichi Egyetem Iskolái Felsőoktatási intézmény
zürichi orvosi egyetem Pályafutása Szakterület
szülésznő, általános orvos Szakmai kitüntetések Osztrák Vöröskereszt Díszjelvénye A Wikimédia Commons tartalmaz Hugonnai Vilma témájú médiaállományokat. Gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma ( Hugonnai Vilma Jozefa Laura Ilka [1] helyenként tévesen Hugonnay) ( Nagytétény, 1847. – Budapest, Kőbánya, 1922. ) az első magyar orvosnő. [2]
Élete [ szerkesztés]
A gróf szentgyörgyi Hugonnai család sarja. Családja ötödik gyermekeként született, apja gróf szentgyörgyi Hugonnai Kálmán ( 1809 – 1875) földbirtokos, [3] anyja tomesti Pánczély Terézia.
Első Magyar Orvosi 2
Mégis gazdag életművet hagyott...
Aki újragondolta Ezópusz meséit – Heltai Gáspár életútja
A hazai reformáció korai történetének egyik legsokoldalúbb szereplője a prédikátor, nyomdász és szépíró Heltai Gáspár, aki a honi nyelvű próza korai mestereként sokat tett...
Akinek nevét negyven állatfaj őrzi – Kittenberger Kálmán életútja
Kittenberger Kálmánnak sikerült a szegénységből autodidaktaként a magyar természettudomány élvonalába emelkedni, kiváló zoológus, vadász és vadászati író lett, és kalandos élete megpróbáltatásokban is bővelkedett. Sportpolihisztor és építész: Hajós Alfréd élete
A mai versenysport világában szinte már elképzelhetetlen, hogy valaki egyszerre vagy akár egymást követően több sportágban is nemzetközi sikereket, olimpiai, világbajnoki eredményeket érjen el...
Egy igazi feminista konzervatív szalonja – Ritoók Emma életútja és törekvései
A 19. Első magyar orvosi 2. század végén és a 20. század elején a magyar nőknek még küzdeniük kellett azért, hogy tanulhassanak és önálló, diplomás emberként lehessenek a...
1896-ban újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, végre elismerték a diplomáját, de az összes szigorlatát újra le kellett tennie. Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott. Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, illetve a nők képzésére összpontosult. Első magyar orvosi 18. Kezdeményezte a leánygimnáziumok szervezését és a nők szellemi képzését. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanított betegápolást, gyermekgondozást, gyermekvédelmet és ragályos betegségek ismereteit. 67 évesen elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot is. Több vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervező munkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, akik az ő oklevelének érvényesítése után szereztek diplomát magyar egyetemeken.