József Attila Képek
Szeretettel köszöntelek a Elfelejtett dallamok-derűs-komoly pillanatok oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 341 fő Képek - 11138 db Videók - 5616 db Blogbejegyzések - 2991 db Fórumtémák - 168 db Linkek - 109 db Üdvözlettel, Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok vezetője Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt: Bejelentkezés A jelszavadat elküldtük a megadott email címre. Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek 2 mp 10 mp 30 mp József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3. ) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.
József Attila &Ndash; Köztérkép
Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. Persze ez az igazságszolgáltatás inkább mesei, jelképes, a népköltészetből eredő motívum. Nem reális. A zárlatban ez a furcsa, meghökkentő nyugalmat árasztó kép akár fenyegetőnek is értelmezhető, de önsajnálatnak is fel lehet fogni. A lírai én épp azért veszi semmibe a társadalom törvényeit, mert tudatában van annak, hogy ő tiszta. Innen a cím is: Tiszta szívvel. Ez egy erkölcsi vágyat jelez: azt, hogy igénye van a szépre és a jóra. El is érzékenyül az utolsó versszakban. Pont a tisztaság a hangsúlyos motívum: ő nem azt tartja értéknek, amit a kor társadalma (konvenciókat), hanem az általános emberi értékeket választja. Amit Horger Antalék tartottak értéknek, azt ő valóban elutasította. A vers egyszerre értelmezhető panaszként és vádként is. Felmerülhetnek az olvasóban azok a kérdések, hogy: Ki vagy mi az oka a beszélő nincstelenségének? Kinek panaszkodik a lírai én? Ez a vers nemcsak József Attila életérzését fejezi ki, hanem az egész háború utáni nemzedékét.
József Attila Szobor - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.Hu Programok
Barabás Pál: Egy szoknya, egy nadrág – József Attila Színház Zenés vígjáték Az előadás hossza: 2 óra 45 perc, szünettel Barabás Pál filmforgatókönyvét zenés színpadra átdolgozta: Frenkó Zsolt A zenei anyagot Fényes Szabolcs dalaiból összeállította: Gém György A legendás filmet számtalan színpadi előadás követte. Ahogy Bogusławski karakterét Major Tamással, úgy Sóvári Péter alakját Latabár Kálmánnal azonosítja a közönség. A József Attila Színház színpadán is felbukkan a sármos Borsay Ubul, aki ügyesen magába bolondítja a meggazdagodásban és fényes jövőben reménykedő Ibolyát. A szálakat végül a Budapestre érkező spanyol özvegy, Dulcinea Huarez keveri teljesen össze.
A lírai én nem találja a helyét, elhagyatottnak érzi magát, és el van keseredve, nem találja az élet értelmét. És erre lesz egyfajta reakció az a dac, ami a következő hat sorban jelenik meg. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Felveti az ördöggel való cimborálás gondolatát: akár a lelkét is eladja, ha kell. Annyira el van keseredve, hogy már mindenre képes. A 3. versszakban tisztaság érezhető, ami ellentétben áll a legsúlyosabb bűnnel, az emberöléssel, amire a beszélő képesnek érzi magát, hiszen már olyan kétségbeesett, hogy kész volna bármilyen szabály megszegésére, bármilyen erkölcsi norma felrúgására. A strófában megjelenő tisztaság azt jelzi, hogy tetteiért nem a lírai én okolható, hanem az a helyzet, amelyben élni kénytelen. Elkeserítő helyzetéből következik, hogy anarchistaként lázad, és igazságot akar szolgáltatni magának. És ha a társadalom megbünteti érte, akkor még a halála után is lázadni fog.