Dániában Van Egy Hely, Ahol Két Tenger Találkozása Közt Sétálhatunk | Sokszínű Vidék
Térdig gázolhatunk a természeti csodában Grenen homokos tengerpartján. A dániai Skagentől északra húzódó, keskeny félszigeten az Északi-tenger és a Balti-tenger vize keveredik egymással – írta a. Dánia területének legnagyobb része a tekintélyes méretű Jütland-félszigeten fekszik. A félsziget csücskén az ország legészakibb városa, Skagen mellett egy négy kilométer hosszúságú homokpad vonzza a turistákat évtizedek óta a helyre. Az északi ország partja több kisebb-nagyobb sziget mellett láthatatlan zátonyok ezreiről nevezetes a hajósok körében, rengeteg vitorlás kapott léket Dánia és Norvégia tengeri határán. Grenen – Fotó: Grenen területén az Északi-tengerbe áramló Skagerrak, és a Kattegat, amely a Balti-tengerbe áramlik, közvetlenül a lábunk alatt találkozik egymással: nyugatról az Északi-tenger, keletről a Balti-tenger vize hullámzik. Balti-tenger | Sokszínű vidék. Grenen elkeskenyedő végén sétálva megtapasztalhatjuk milyen érzés, amikor két tenger vize egyszerre mossa bokánkat, miközben a túlparton, távolabb fekvő svéd nagyváros, Göteborg sziluettjében gyönyörködünk.
Balti-Tenger | Sokszínű Vidék
A görögök ennek a víznek a leírására egyébként még Ókeanosz isten nevét is használták, amolyan mindent körbefolyó Világóceán értelemben. A Csendes-óceán neve pedig még ennél is frissebb, Magellán nevezte el ezt a vizet a kedvező széljárás miatt Mar Pacífico-nak, tehát nagyjából Nyugodalmas-tengernek, és a hazai névváltozat is ennek a fordítása. Földrajzi szempontból óceánnak egyszerűen egy óceáni kéreg feletti víztömeget nevezünk, és ezek valójában a görög felfogáshoz hasonlóan egyetlen, összefüggő Világóceánnak számítanak. Különbségek a két óceán között Úgy tűnik tehát, hogy megnyugtatóan rendeztük a kérdést: valójában egy óceán létezik, bármiféle, látványos határ nélkül. Bár részben tényleg ez a helyzet, ez nem jelenti, hogy ne lenne adott esetben különbség az egyes óceánok közt. Például a szóban forgó két óceánt, pontosabban azok legfelső, egy kilométeres szakaszát már egy 1953-as tanulmány is összehasonlítja. Eszerint a Csendes-óceán felszíne 40 cm-rel magasabban helyezkedik el az Atlanti-óceánnál, valamint az Atlanti-óceán sósabb, és ezért sűrűbb is.
Hiszen úgy tűnhet, mintha nem lett volna háború Európában a második világháború óta. Ez az álláspont gyökeret vert a társadalomtudományokban és történettudományban is, holott igen messze áll a valóságtól. A Szovjetunió 1991-es széthullását követően több fegyveres konfliktus is kibontakozott Európában. Az egyik első a délszláv (polgár)háború volt, mely eredményeként széthullott a korábbi Jugoszlávia. Ez a konfliktus hazánkat sem kerülte el, ugyanis gyakorlatilag a szomszédban zajlott, jelentős magyar kisebbség menekült el az érintett vidékekről, ráadásul egy eltévedt szerb repülőgép 1991-ben Barcs községet is bombázta! Emellett a háború későbbi szakaszában Magyarországon is állomásoztak NATO-erők. Ezzel szinte párhuzamosan, 1994-től, több szakaszban zajlott Oroszország kaukázusi részén a csecsenföldi felkelés, melyet csak nagy nehézségek árán sikerült felszámolnia Oroszországnak – a második csecsen háború hivatalosan csak 2009-ben ért véget. Ráadásul 2008-ban Oroszország Georgia (korábban Grúzia) ellen is hadjáratot indított a pekingi nyári olimpiai játékok nyitónapján, hogy két vitatott területet megszerezzen.