Orosz István Grafikus — Szívfacsaró! Ezért Neveli Kisfiát Évek Óta Egyedül A Magyar Énekes - Hazai Sztár | Femina
Ilyen a sziklás tengerpart fölött Verne Gyula arcképe, vagy egy labirintus közepére helyezett tükörkúpban a Minotaurus bikafeje. A 90-es években megszületik a csodálatraméltó lépcsősorozata, amelyek térbeli lépcsőfokokra festett életnagyságú testrészleteket ábrázolnak és egy bizonyos szögből nézve a lépcsőn fel- vagy lemenő teljes alak illuzionista képét adják. Még ezekben az években készíti a híressé vált látszatarchitektúráit, ilyen például az egyszerre kifelé és befelé nyíló könyvtár ablakai, a megcsavart perspektívájú épület sarkai. Munkáival Orosz István a sík, a tér és az idő új és szokatlan megmutatását célozza meg. Grafikáival párhuzamosan színházi, film- és könyvplakátokat készít. 2002-ben habilitált mesteri diplomát kapott az Iparművészeti Egyetemen. 2004 óta a Nyugat- Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének tanára. Év Szakmai életrajz 1951 Kecskeméten született 1975 A Magyar Iparművészeti Fõiskola grafika szakán szerzett diplomát 70-s évek Díszleteket tervezett, majd animációs filmeket kezdett készíteni a Pannónia Filmstúdióban.
- Orosz István - Koller Galéria
- Orosz István - Könyvei / Bookline - 1. oldal
- Kiállítás nyílik Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész műveiből az Urániában
- Lányi andrás szily norauto
Orosz István - Koller Galéria
Ebben a könyvben a perspektívával, a perspektíva vadhajtásaival, az anamorfózisokkal és a képzőművészet rokon területeivel kapcsolatos es... 11 pont Tanulmányok az Alföld mezőgazdaságáról Debreceni Egyetem Történelmi Intéze, 2020 "Az Alföld Magyarország legnagyobb tájegysége. A Horvátország nélkül számított történelmi Magyarországnak több mint harmada. Ennek ellené... 15 pont 7 - 10 munkanap e-Könyv 1 órán belül Szőlőtermelés és borkereskedelem Debreceni Egyetem Történelmi Intéze, 2009 Az olvasó annak a kutatásnak az eredményét tartja a kezében, amely a magyarországi szőlőtermelés múltjának eddig ismeretlen, vagy kevésbé... A főnix és a bárány városa Debreceni Egyetem Történelmi Intéze, 2015 Tanulmányok Debrecen múltjából Speculum Historiae Debreceniense 21. Pótszarv - Novellák - Orosz István...? Az nem egy grafikus? - De, igen. Világhírű grafikus, zseniális fickó! - Ez furcsa, mert ebben a könyvben nincsenek is... Egy szem eper Az Egy szem eper a rendszerváltozás regénye, ám több és kevesebb is annál.
Muszáj azon lamentálni, hogy valaki a néptáncosok között a legjobb fafaragó – és fordítva, vagy a történészek között a legjobb költő – és fordítva. Például, a lengyeleknél az ilyesmi nem okoz fennakadást, s úgy tűnik, nem is okozott soha. ) Szóval, a PÓTSZARV esetében messze nem arról van szó, hogy a grafikusok között Orosz István lenne a legjobb novellista – vagy fordítva. A Szent Rinocérosz gyermekei kapcsán még felmerülhetett ez a kérdés, hiszen azokat az írásokat még (? ) a fülszöveg is úgy határozta meg, mint melléktermékeket: "Hosszabb-rövidebb írások, egy grafikai műterem folyamatosan gyűlő melléktermékei. Néha pihenésképpen, máskor emlékeztetőül, olykor felkérésre született szövegek. " A PÓTSZARV esetében ilyesmiről már nincs szó! A kötetben található kilenc novella tudatos és autonóm írói munka eredménye, s ekképpen értékelendő… nagyra. Az, hogy Orosz István "egyébként" grafikus, legfeljebb olyasfajta összefüggésben áll – mostanra kiteljesedő(nek látszó) – írói működésével, amennyiben befolyásolja témaválasztását és/vagy ábrázolásmódját.
Orosz István - Könyvei / Bookline - 1. Oldal
Az első blokkban Kölcsönhatásban címmel láthatunk válogatást azokból a munkákból, amelyeket társalkotóval, Keresztes Dórával, Haris Lászlóval és Horkay Istvánnal készített. Köztük szerepelnek Pilinszky János, Weöres Sándor versei alapján (Apokrif, Aranymadár, illetve Holdasfilm), népi mondókák nyomán (Garabonciák) készült animációk. Továbbá a 2017-ben készített Albrecht Dürer rinocérosza című félórás filmet is ebben a válogatásban láthatjuk. Utóbbi ihletője a híres Dürer-metszet orrszarvúja, amelynek történetét Orosz István évek óta kutatja, és számtalan módon visszatükröződik munkásságában. A második filmes blokkban 19 órától szerzői rövidfilmeket láthatunk, amelyek révén nosztalgikus vagy épp kalandos utazásokat tehetünk az alkotó gyerekkorának világába (A kert), a szocializmus időszakának városi és vidéki mindennapjaiba (Vigyázat, lépcső!, illetve Álomfejtő) az élet, a környező világ, az idő és a tér útvesztőibe (Sírj!, Fehér lyuk, fekete lyuk, Az idő látképei, Útvesztők, A rajzoló).
Orosz István: Pótszarv / Novellák – Typotex Kiadó, 2020 – 164 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4930-52-2 A rinocérosz a XVI. század eleje óta komoly "karriert" futott be Európában. Azóta, hogy Albrecht Dürer lerajzolta, a grafikusok "címerállata" lett, de – Dürerrel és Dürer nélkül – a szellemi élet egyéb szereplőit is folyamatosan izgalomban tartja. Az utóbbi évtizedek sikerkönyve volt Lawrence Norfolk második regénye (A pápa rinocérosza), s ha közelebbi példát akarunk hozni, akkor érdemes észrevenni, hogy Orosz István négy, Typotexnél megjelent könyvéből kettő – címében és borítójával – idézi meg a rinocéroszt. A PÓTSZARV című kötet kapcsán nem szeretném kijátszani – sőt: szeretném nem-kijátszani – azt a közhelykártyát, ami a magyar kultúra sajátja, s ami a művészeti ágakat, vagy a kultúra egyéb területeit folyton folyvást egymáshoz méregeti egy-egy alkotó életművén belül. (Régóta dohogok amiatt, hogy nálunk nem ismerik el azt, ha a tehetség több irányban is képes kibontakozni.
Kiállítás Nyílik Orosz István Kossuth-Díjas Grafikusművész Műveiből Az Urániában
Hengert leteszi a papírra, megjelöli, aztán nagy vonalakban a hengert figyelve csinál egy alap-portrét (kábé foltokban), majd a végén rárajzolja a részleteket, amik a hengeren már nem változtatnak a portré lényegén.
– Bevallom, erre nem gondoltam eredetileg, de tetszik az ötlet! Te nagyon önálló voltál, de azért én azt vettem észre, hogy néha nem árt egy kis segítség a nézőnek, hogy megfejtse ezeket a rejtvényeket. És ilyen segítségeket olykor meg is szoktam adni. Például a 2004-es kiállításomon, az Ernst Múzeumban, ahol két teremben is ilyen bonyolultabb képek, anamorfózisok voltak kitéve, azt találtuk ki Keserű Kati művészettörténésszel, aki a kurátor volt, hogy pöttyöket teszünk a padlóra és a pöttyökből nyilakat húzunk. Így jelezzük a nézőknek, hova kell állni, hogy meglássák, amit akartam. De egyébként annak mindig nagyon örülök, ha egy néző valami olyasmit gondol a képemről, ami nekem még nem jutott eszembe. – Kissé bosszantó, de az a helyzet, hogy még írni is tudsz. Több könyved is van, az én kedvencem A követ és a fáraó, ami tulajdonképpen egy kultúrtörténeti krimi. Miért vágtad új fába a fejszéd, miért kezdtél írni? – Nagyon régóta rajzolok. Még azt is mondhatnám, hogy ebben profi vagyok.
00 - 19. 00 16. 00 (Nyitott Könyvműhely) 16. 30 - 17. 30 (Vivandra)
Lányi András Szily Norauto
Úgy gondolom, hogy a szerző gondolatai sokkal jobban illenek e könyv mellé: "Az ember soha sem az, ami, hanem az és még valami, amit megtesz annak tudatában, hogy cselekedhetne másképpen is. És úgy marad hű önmagához, hogy "átáll" a Mások oldalára, akiknek ügyéért felelősséget vállal. Tudja, hogy az olyasmit követel tőle – szeretetet, megértést –, amihez nincs joga: önként részesíthetjük csak ezekben egymást. Ezért emberközpontú etika úgy lehetséges, ha középpontjában nem az Én áll, hanem a Te. Egymásért szenvedni jobb, ezerszer jobb, mint egymástól szenvedni. Lányi andrás szily norauto. A nélkülözhetetlen ökoetika szerintem ennyi és nem több. " 209 oldal L'Harmattan Kiadó