A Magyar Nemzet Története 2019

Saturday, 6 July 2024

Magyar Nemzet 80: A magunk útján | Magyar Hang Élőnek vagy halottnak a születésnapját ünnepeljük? Mitől élő vagy halott egy újság? A hagyományai éltetik? A szerző, Pethő Tibor 2007-től egészen a 2018-as bezárásig a Magyar Nemzet újságírója volt; az előzményekről családi visszaemlékezésekből, közös beszélgetésekből értesült, mondhatni, első kézből. És ez, a családi hagyományok, a polgári értékrend valamint a Magyar Nemzet mindennapjaiért érzett felelősség érződik a könyv valamennyi oldalán. Mert a mai politikai helyzetet ismerve talán tényleg a napilap XXI. századi története az, ami az olvasó számára elsősorban érdekes lehet, és a legtöbben arra kíváncsiak, hogy a végjátékot, a nyolc évtized utolsó nyolc esztendejét miként látja az alapító dédunokája. Azt az időszakot, amelyről mindenkinek van véleménye, és amely ma már arról szól, vajon melyik korszak Magyar Nemzete az igazi, valamint ki a szellemi örököse a több mint fél esztendeje bezárt napilapnak. Sokan feltették a kérdést, mennyire lehet távolságtartó és objektív a Magyar Nemzet lezárt 80 éves történetének feldolgozása, ha arra a lap alapítójának dédunokája, az a Pethő Tibor vállalkozik, aki a 2015-ös legutóbbi nagy váltáskor a maradás mellett döntött.

A Magyar Nemzet Története 2018

Csodálatos dolog! Annak mind népe, mind ereje, mind fegyvere, mind győzelme nagyobb volt. Ennek sem oly fegyvere, sem oly ereje, sem annyi népe, sem oly győzelme nem volt! Mi ennek oka? Amaz Isten ostora, ez Krisztus apostola volt; amaz a fegyverek megdönthető hatalmán, emez a hit megdönthetlen kőszálán épített. " Ezen régi kőszikla védő fala mellett emelkedik a fiatal magyar haza erős épülete. Csodálatos a kereszténységnek megelevenítő, megifjító hatása a népek életében – csodálatos nemzetünkében is. A magyar nép homlokáról lecsurgó keresztvíz az erkölcsi ujjászületés fürdője; a befogadott új vallás a társadalmi és politikai élet megizmosodásának leghatékonyabb tényezője. Európa szívében ezentul nem idegen, nem ellenség többé a magyar. Bölcs okulással nyujt békejobbot szomszédainak, s beáll a nemzet gondviselésszerű küldetésének korszaka; kik azelőtt rettenetesek voltak a nyugati népek megtámadásában, most hosszú időn át rettenthetlenek azok védelmében; ótalmazók a keletről rohanó áramlatok ellen, védők még fajrokonaik ellen is.

A Magyar Nemzet Története 2

Jellemzői [ szerkesztés] Szilágyi Sándor a Millenniumi történelem szerkesztésével megvalósította azt az óhajtást, hogy a magyarság a nemzet ezeréves fennállásának ünnepére a kor tudományos színvonalához mért históriai műhöz jusson. Őmaga nem írt a tízkötetes díszes vállalkozásba, munkatársait is kénytelen volt az idő rövidsége miatt gyors munkára szorítani, de a sorozat általában véve sikerült, még pedig nem népszerűsítő alapon, mint a Beöthy—Badics-féle képes irodalomtörténet, hanem a tudo­mányos módszeresség szemmel tartásával. Egyöntetűség­ről ebben a sorozatban sem lehetett szó, a stílus nehéz­kessége több szerzőnél fölötte szembetűnt, számos kitűnő nevű történetíró nem vett részt a közös munkában, de a terv megvalósítása sikerült és ez nem csekély mérték­ben Szilágyi Sándor érdeme volt. A közvélemény szemére vetette, hogy jórészt zsidó szerzőkkel íratta meg a magyar nemzet történetét, ez azonban nem az ő célzatossága volt, mert protestáns tudósokat szívesebben támogatott volna; de a keresztény történetírók annyira féltek a nehéz feladat elvállalásától, hogy a szerkesztőnek örülnie kellett, ha a tekintélyesebb tudósok közül bárkit is rábírhatott a pontos határidőt kívánó munka elvállalására.

A Magyar Nemzet Története Full

Nincs könnyű helyzetben az, aki úgy ajánl egy könyvet mindenki számára, hogy a leírt 80 esztendőből rövid ideig ő maga is szereplő volt. Az átélt hónapok, hetek és órák mélyen beivódtak e sorok írójába is, és tagadhatatlanul úgy érezhette – akárcsak kollégái és sorstársai –, hogy részese valaminek, ami a hazai sajtótörténet része. Nem egyszerű a könyv szerzőjének helyzete sem, hiszen az 1938-ban alapított Magyar Nemzet szülőatyja nem más, mint a dédapja, Pethő Sándor, aki az elmúlt nyolc évtized jelentős részében azt láthatta odafentről: igen, nagyrészt olyan ez a napilap, amilyennek az induláskor megálmodta. Mert, ahogy az a könyvben az első szótól az utolsó betűig az olvasó elé tárul, a Magyar Nemzet alapítása óta igyekezett megőrizni mértéktartó, polgári stílusát, lehetőségeihez mérten kritikákat fogalmazott meg az aktuálisan hatalmon lévőkkel szemben. Hol nagyobb, hol kisebb sikerrel. "Annak az Európának a visszhangja vagyunk, amelytől kaptuk a keresztet, hogy e jelben mindig győzedelmeskedni tudjunk balsorsunk fölött, s hogy elviselhessük embertelen megpróbáltatásaink súlyát" – jelentette ki az alapító főszerkesztő, akinek gondolatvilágát tökéletesen tükrözte például Szekfű Gyula Valahol utat vesztettünk című magyarságtanulmánya, vagy Illyés Gyula cikksorozata a határon túli magyarságról.

A Magyar Nemzet Története Filmek

* Ezer éve, hogy Árpád e hazát elfoglalta. Nagy idő egy nemzet életében is! Világrészünkben melyik az a nemzet, bármily művelt, bármily hatalmas volt legyen is, mely a mienkhez hasonló ezer éves multtal bir?! Hellas, a műveltség hazája, nem élt ezer évig. Róma, a világ eddigelé leghatalmasabbnak ismert állama, alig nyolczszáz éves fönnállásakor, Augustus halála után már haldokolni kezdett. Egyes nagy császárai ugy tünnek föl, mint az agoniában fellobbanó végső életerő jelenségei! És nemzetünk? Az ezer év folyamán nem hogy meg nem öregedett, ellenkezőleg ifju erővel halad a második ezredév hajnalán előre!

Ilyenek voltak: SZENT-ISTVÁN, az apostol és honalapító, SZENT-IMRE, a szeplőtelen életü hitvalló, az életszentséget a harczi hősiséggel párosítani tudó SZENT-LÁSZLÓ, a korát műveltségben felülmuló KÁLMÁN, a bölcs törvényhozó. A későbbi időkben is történeti multunk egyes fényes korszakai egyes nagy férfiak nevéhez füződnek, kik midőn elhunytanak, mint letűntével a napnak, alkony áll be, mert a velök s körülöttük pályát futók, mint a bolygók, fényüket nem önmagukban bírták, hanem a naptól kapták, s ép azért a kultúra mezején már az Árpádok alatt virágzott, utóbb az Anjouk és a Hollós Mátyás alatt gyümölcsözővé fejlődött műveltségünk – nem találván ápoló kezekre – hervadásnak indult. Részben nem is csoda, mert a XIV. században megkezdett és a következő három századon át tartott szakadatlan kül- és belharczok alatt csak is a vitézség pálmája s nem a béke olajága virult, s a nemzet, mely egyik kezében kardját a haza védelmére, másik kezében az ekét földje művelésére kényszeríttetett tartani, szellemi művelődésre gondot nem fordíthatott.

A nemzet őstermészete a szent hit nemesítő hatása alatt gazdag forrásává leszen a legszebb erényeknek. A szilaj harczi kedv bajnoki hévvé tisztul, mely egyaránt tud küzdeni és vérzeni Istenért, honért és embertársaiért; a zsákmányolás merész vágyát fékezi a jog tisztelete; nagylelkűség szedi le a szolgák ezreiről a rabság bilincseit s ez által hatalmas ébresztőjévé leszen a közszabadság tudásának. Midőn a táltosok szavai elnémulnak s az igaz hit szolgáinak ajkain zendül meg az oktató ige, a sátrak állandó lakhelyekké, a kardok sarlókká, a lándsák ekevassá alakulnak; ime a békés foglalkozás első életnyilvánulása. Hadúr oltárai felett merész alkotásu templomok törnek a magasba, ép ugy, mint a hit, melynek kebelében felsarjadoztak; ime a művészetek kezdete. A keresztnek bocsánatszava győz a szíveken s hajlékot emel Szent-Lázár szegényeinek; ez a könyörület diadala. A kereszténység szelleméből nyer tartalmat az élet, merít tiszta tápot a lelkesedés, erőt a tettvágy, sikert a munkálkodás. Ezen nemzeti átalakuláshoz, a keresztényégnek benső igazságán és erején kivül, nem csekély mérvben hozzájárult azon körülmény, hogy nemzetünket a jó Isten a honalapítás első századában világtörténelmileg is kimagasló fejedelmi férfiakkal áldotta meg, kik a keresztény és hazafias erényeket nemcsak ajkukon hangoztatták, nemcsak szívükben ápolták, hanem tetteikben is nyilvánították és a nemzet zömének azon téves hitét, hogy az ősi vallás megszüntével megdől ősi szabadsága és alkotmánya, eloszlatták.

Ddr3 Ram Árgép