Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030
(A dokumentum hamarosan elérhető lesz az honlapon. ) Ennek kinyilvánítására gyűltek össze május 27-én a szakmai szervezetek és a történelmi egyházak képviselői, és együttműködésüket közös nyilatkozatban is megerősítették. Ennek legfőbb üzenete, hogy bíznak a közösen alakított stratégiában, az összefogás erejében. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója az esemény sajtótájékoztatóján kiemelte: a járványválság után Magyarország az első között indult el. A cél nem változott: a turizmus legyen ismét a magyar gazdaság húzóágazata, és 2030-ig Magyarország legyen Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely éves szinten 20 millió vendéget fogad és 50 millió vendégéjszakát könyvel el. Magyarországon 11 turisztikai térséget nevesített a kormány - Turizmus.com. Az aláírt nyilatkozat szövege a következő: Mi, akiknek hivatásunk a turizmus, hisszük, hogy új korszak kezdődött Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy az újraalkotott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia erős és biztos alapja az újraindulásnak, hiszen kitűzi a célt, és meghatározza az eszközöket.
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Es
A szektoron belül a legfontosabb energiaforrás a földgáz, akár az egyedi, akár a távfűtést nézzük, összességében 70%-os súllyal. A megközelítőleg 10 milliárd köbméteres éves magyar gázfelhasználásnak közel fele a háztartások (döntően fűtési) keresletéhez köthető, míg a nagyrészt tűzifát jelentő megújulók aránya nem éri el a 20%-ot. Forrás: MEKH A cél 2030-ra, hogy az energiahatékonysági beruházások és a megújuló technológiák alkalmazásával a fűtési célú gázfogyasztás évi 2 milliárd köbméterrel csökkenjen. A földgáz részarányát a távhőtermelésben 2030-ra a jelenlegi 70% feletti szintről 50%-ra csökkentenék a 2020-as terv szerint, amivel évi mintegy 120 millió köbméter import váltható ki. Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2030 es. Közben a megújulók aránya 30% közelébe emelkedne, (mielőtt további intézkedés nélkül ismét mérséklődne) nagyrészt a bioenergiára és a geotermiára támaszkodva. Főszerepben a földgáz és kőolaj Magyarország végső energiafelhasználásában a földgáz szerepel a legnagyobb, mintegy egyharmados súllyal. Az elmúlt években a hazai termelés a fogyasztás úgy 20%-át fedezte, így az ország 80%-ban importra szorult (de például 2017-ben 96% volt az importfüggőség), míg az orosz gáz aránya a magyar gázfogyasztáson belül a 70, az importon belül pedig közel 90%-os.
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Pdf
A NES tehát nem a (villamos-) "energiaszükséglethez", hanem a hazai termeléshez viszonyítva érti a 90%-os célt. Jelen helyzetből kiindulva ez elég nagy különbség, mivel a magyar áramfogyasztás több mint negyedét import fedezi. A következő időszakban azonban ez alaposan megváltozhat, ugyanis ha 2030 körül tényleg termelésbe áll Paks II, akkor az üzemidő-hosszabbításon átesett régi blokkok fokozatos leállításáig a következő évtized első éveiben átmenetileg nettó áramexportőri pozícióba kerülhet Magyarország, mielőtt ismét importfüggőségbe esne. Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2030 de. (2040-re 20% alatti áramimportarány elérését célozza a stratégia. ) Az áramtermelési kapacitásösszetétel várható alakulása meglévő intézkedésekkel (WEM) és kiegészítő intézkedésekkel (WAM) a NEKT szerint: Forrás: NEKT A nukleáris és napenergia 2021-ben együttesen a hazai villamosenergia-felhasználásnak nem egészen 40, a hazai termelésnek pedig közel 54%-át adta. A szektorban a nagyrészt orosz forrásból érkező földgáz súlya valamivel 20, illetve 28% felett alakult, ami tehát 2030-ig 10% alá mérséklődhet a stratégia alapján.
Az egészségturizmus terén a nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők hiánypótló infrastrukturális fejlesztései és ennek révén a vonzerő növelése a cél, míg a vallásturizmus tekintetében a több mint 4000 hazai vallási turisztikai kincs bemutathatóvá tétele. Letölthető a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 - Turizmus.com. Utóbbi elősegítésére alakult meg tavaly december 1-jén a Nemzeti Vallásturizmus Tanács, melynek feladata, hogy feltárja és fejlessze a turizmus és az egyház közötti együttműködési lehetőségeket. Térségi alapú turizmusszervezés A stratégia a konkrét ágazati stratégiák mellett abban is újat hoz, hogy térségi, desztinációs szemléletet vezet be a korábban kijelölt 11 turisztikai térség mentén (ezek: Balaton, Budapest környéke, Bük-Sárvár, Debrecen és térsége, Győr-Pannonhalma, Gyula és térsége, Mátra-Bükk, Pécs-Villány, Sopron-Fertő, Szeged és térsége, Tokaj és Nyíregyháza). A jövőben ezek a jól körülhatárolható és kínálatukban megkülönböztethető, ezáltal jól kommunikálható térségek lesznek az alapjai a vidéki turizmusszervezésnek és -tervezésnek.