Drégely Vár Ostroma
Megközelíthetőség [ szerkesztés] Vonattal a MÁV 75-ös számú ( Vác – Diósjenő – Drégelypalánk – Balassagyarmat) vonalán közelíthető meg. A vasútállomás neve Drégelyvár. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál vezet, Magyarország egyik legszebb vasútvonala. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b c d Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6 ↑ Drégely várának története. Origo, 2003. március 25. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23. ) ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. Az egriek diadala 1552-ben » DJP-blog. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város ↑ Nógrád megye várai - az őskortól a kuruc korig Nováki Gyula, Feld István, Guba Szilvia, Mordovin Maxim, Sárközy Sebestyén Castrum Bene Egyesület-Civertan Bt.
- Az egriek diadala 1552-ben » DJP-blog
- A gyulai vár 1566-os török ostroma elevenedik meg a hétvégén » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Drégely ostroma és egy magyar hős halála [79.] - Történelem blog
Az Egriek Diadala 1552-Ben &Raquo; Djp-Blog
464 évvel ezelőtt, 1552 július 6 és 9 között Drégely váránál 146 magyar vitéz áldozta életét a hazáért, a török elleni harcban, Szondi György vezetésével. Arany János balladát, Tinódi Lantos Sebestyén históriás éneket, Marton László pedig szobrot készített a hős várparancsnok tiszteletére. A hihetetlen ostrom előzményei az 1540-es évek Magyarországára vezetnek bennünket. Magyarországon a törökök 1541 után folyamatosan jelen voltak, hiszen a három részre szakadással az Oszmán Birodalom gyakorlatilag bekebelezte hazánk legnagyobb részét. A Dunántúl északi területei és a Felvidék ugyan megmaradtak Habsburg kézen, Erdély pedig kapott némi autonómiát a szultántól, de Szulejmán terjeszkedésekre készült és egy pillanatig nem volt kétséges akkoriban senki előtt, hogy a maradék részek török meghódítása is hamarosan kezdetét veszi. Drégely ostroma és egy magyar hős halála [79.] - Történelem blog. Az 1541 és 1546 közti várharcok éveiben Szulejmán meg is kaparintotta a Buda környéki magyar várak legtöbbjét, így elesett a történelmi Esztergom vára is 1543 -ban, sőt Tata, Visegrád, Nógrád, Hatvan, majd a dunántúli Pápa és Székesfehérvár, illetve délen Siklós és Pécs.
Az egriek diadala 1552-ben Az előzmények A 16. század egyik legjelentősebb magyar hadtörténeti eseménye volt Eger ostroma és a magyarok győzelme 1552-ben. A mohácsi csatavesztés után, amelyben II. Lajos magyar király is elhunyt, az ország három részre szakadt, amelyet trónviszály is követett. A magyar rendek jórészt Habsburg Ferdinándot választották II. A gyulai vár 1566-os török ostroma elevenedik meg a hétvégén » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Lajos utódjául, de nem egyöntetűen. A katolikusok Ferdinándot szerették volna, a protestánsok pedig Szapolyai Jánost. A kialakuló harc az Oszmán Birodalomnak kedvezett, amelynek élén az egyik leghíresebb török uralkodó, Nagy Szulejmán állt. A törökök 1543-ban elfoglalták Pécs, Fehérvár, Esztergom, Vác és Szeged várát is, majd néhány év múlva következett Temesvár, Veszprém, Lippa és Szolnok vára is. A törökök ezután Eger vára ellen fordultak, s szeptember 9-én 50-70. 000 török érkezett a várhoz. A hadjárat kiváltó oka Fráter György nem túlságosan sikeres politikája volt, amelynek révén a nyírbátori megállapodásban Ferdinánd kezére adta Erdélyt és a Partiumot, miközben előtte a török segítségét kérte Ferdinánd ellen.
A Gyulai Vár 1566-Os Török Ostroma Elevenedik Meg A Hétvégén » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Hadim Ali budai pasa több mint tízezer muszlim harcosból álló seregével szemben Szondi várkapitány és alig hatvan embere esély nélkül vette fel a harcot. Pedig a pasa kétszer is szabad elvonulást ígért; ám a hős várkapitány és életben maradt vitézei megfogadták, hogy mindhalálig védeni fogják a rájuk bízott erősséget. Esküjüket megtartva, a július 9-i végső nagy rohamban utolsó leheletükig küzdve valamennyien elestek. Hadim Alit annyira meegindította... Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét 634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja.
Pusztatemplom: Az Árpád-kori Somogy megye egy része a pannonhalmi Szent Márton-hegyi apátság birtoka volt, és lelki gondozásukat a bencés atyák látták el. Eddig terjedt a ma is püspöki rangú pannonhalmi főapát egyházmegyéje. A török háborúk alatt a község teljesen elpusztult, neve is feledésbe merült, de a szomszédos Vámos község fönnmaradt, amelynek külső területére esik ma a kora gótikus stílusú templom romja.,, Bármennyi dolgod legyen is, mindig legyen időd, hogy csendben leülj, és elnézd, hogyan billeg a szélben a falevél.,,
Drégely Ostroma És Egy Magyar Hős Halála [79.] - Történelem Blog
A nagy visszhangot kiváltó interjút változtatás nélkül ismét közreadjuk, Farkas Ernő közeledő 100. születésnapja alkalmából. Sorozatunkban az elmúlt évek legolvasottabb cikkeit idézzük fel - ez 2017 októberében jelent meg először. Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz? A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost... Szondi György és serege a végsőkig harcolt a hazáért és a kereszténységért 1552. július 9-én a több napig tartó intenzív ágyúzás miatt összeomlott drégelyi vár romjai között az életben maradt védők, kapitányuk, Szondi György vezényletével a végső összecsapásra készültek.
Hegedűst nyilvánosan felakasztották, a többieknek pedig levágták a fülét, mielőtt börtönbe zárták őket. Október 4-én egy hatalmas robbanás történt, amikor az egykori bazilika sekrestyéjében több tonna lőpor semmisült meg. A robbanás sokakat megölt és megsebesített, a török szerdár pedig érzékelve a pánikot, azonnali rohamot rendelt el. Az egriek diadala Elkeseredett harc bontakozott ki, amelyben bevetették Gergely diák, vagyis Bornemissza Gergely ördögi tűzkerekét is. Bizonyára ennek is köze volt ahhoz, hogy nagy nehézségek árán, de visszaverték az október 4-i rohamot. A törökök hatalmas veszteségeket szenvedtek el, s a közkatonákat már csak erőszakkal lehetett rohamra zavarni. Mindez azonban még nem volt elég, hiszen egy ponton, az elitkatonaság, a janicsárok is megtagadták a parancsot. Kara Ahmed kénytelen volt belátni, hogy itt a vége a harcnak, így 1552. október 17-én a török sereg felmálházott és elvonult a "rozzant akol" alól – vert seregként. A budai beglerbég, Hamid Ali másnap követte a fővezért, s Dobó István még aznap hálaadó szentmisét tartatott a püspöki bazilikában.