1 Világháború Kezdete
Mussolini célja: a volt Római Birodalom visszaáll ítása ez cs ak háborúval valósítható m eg szövetségeseket keres 2. A tengelyhata lmak szövetsége Mussolini meg nyerte szöv etségesének a hi tleri Ném etországot és Japánt meg született a Berlin – Róma – Tok ió tengely (elnev ezve a fővárosok ról, Gö mbös Gyula nev ezte el) ki alakult az új háborús szövetség, a tengelyhatalmak szövetsége (alapító tagok: Olaszország, Németorsz ág, Japán) céljuk: a v ilág újrafelo sztása, az első világ háborús békék ( eltörlése 3. A világháború főpróbája: 1936 - 39: A spanyol po lgárháború Küzdő felek: kom munista k ormány Franco tábo rnok hadsereg e Hitler és Mussoli ni fegy verekkel segíti Franco csapatait: Franco megnyer i a háborút és szin tén diktatúrát vezet be Hitler és Mus solini felmérhet ték a fegyver eik hatékonyságá t 4.
1 ViláGháBorú ElőzméNyei - Tananyagok
2. A mostani arab események egyébként elképzelhető, hogy ennek a háborúnak az előzményeként foghatók fel. 1 világháború előzményei - Tananyagok. Sajnos, vagy szerencsére a pontos idejét a háborúnak nem tudjuk, de a Bibliában számos utalást találhatunk arra vonatkozóan, hogy ezeknek az utolsó időknek milyen jelei lesznek. Erről a Máté evangélium 24. fejezetében, valamint a jelenések könyvében olvashatunk részletesebben. Az én álláspontom az, hogy a világban zajló események nagyon azt mutatják, hogy a háború, és a jelenlegi világkorszak vége közel van már. A kérdés nem az szerintem, hogy lesz-e háború, mikor, vagy hol tör ki, hanem inkább az, melyik oldalon állunk…
1914. július 28. Szerző: Tarján M. Tamás 1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter király (ur. 1903-1921) elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát. Miután 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst, a Monarchia és Szerbia borús viszonya még tovább romlott. A merénylő nemzetisége, illetve a Fekete Kézzel és más terrorszervezetekkel fenntartott kapcsolata arra sarkallta Bécset, hogy a gyilkosságért közvetlen Szerbiát vonja felelősségre, a balkáni hódító tervek pedig arra késztették Ferenc József (ur. 1848-1916) környezetét, hogy háborúval vegyenek elégtételt a Monarchia déli szomszédján. A merénylet után összehívott koronatanácsban már a hadüzenet kérdése volt a központi téma, melyet – egyetlen ellenszavazat, gróf Tisza István magyar miniszterelnök tiltakozása mellett – a megjelent vezetők szinte mindannyian támogattak.